Mit tegyek? Ha meglátok egy kullancsot, pánikrohamot kapok, és majd elájulok.

Önuralom az egyik megoldás, másik pedig (ha a kutyádon látod) a segíteni akarás! Ha rajtad segítenek, akkor pedig a bizalom a másik emberben.

Ha valaki rólad szedi le vagy ki, akkor ne nehezítsd meg a dolgát! Ha a kutyádon látod, akkor ne várd meg, míg bele is fúródik!

Még azért is hátrányos, hogy pánikolsz, mert azt a kullancsot meg kellene fogni és MEGSEMMISÍTENI, LEGINKÁBB ELÉGETNI! Azért, hogy az a kullancs már ne kerüljön újra rátok vagy másra és legalább az az egy ne szaporodjon tovább.

Ha az ember bőrén még csak megy a kullancs, akkor is nagyon nehéz lerázni, mert olyan lapos és úgy ragaszkodik. Én egyszer erdőben próbáltam lehessegetni párat a kezemről, miután avarba nyúltam... Hát alig bírtam lepöckölni őket. (Sajnos akkor nem volt nálam semmi, nem tudtam tüzet gyújtani, hogy elégessem őket, tehát csak belegyümiszöltem őket a földbe, nem biztos, hogy meghaltak.) De érted, lepöckölni alig lehet, rólad meg leszedné egy kislány és te még csapkodod a kezét?!

Ilyenkor bízd rá magad, ne nézz oda, gondolj valami másra, énekelj, bármi, csak ne ugrálj és ne akadályozd a segítőt.

A kutyán ha látod, akkor legyél erős, meg kell mentened, ez lebegjen a szemed előtt!

Még annyi, hogy ha kinyúvasztjátok a kullancsot, akkor utána alaposan mossatok kezet, nehogy valami rátok ragadjon. (Ez persze csak akkor van, ha szétnyomjátok. Jobb inkább tűzbe dobni, vagy leönteni sósavval. Wc- lehúzni sem megoldás, állítólag túléli?!)

Utolsó :D nyugi kislány én megértelek... én is így vagyok a pókokkal (képeket végképp nem merek nézegetni róluk) de ugye abból sokkal több van, és például ha a szobámba mászott egy (hiába lett lecsapva) akkor én az ágyamat körülbarikádoztam a réseket eltömítettem takaróval ,ruhákkal alaposan átfésülte a szobát elemlámpával , dugtam be ilyen rovarirtót hajlakkal befújtam a szekrények mögé... biztos ami biztos !!! Meg egyszer még régebben kint voltam a barátnőmnél és egy pók rám mászott , LÁTTAM ahogy a kis vadállat beiszkol a pólóm alá! Hát én abba a pillanatba elkezdtem ugrálni ordibálni , levettem a pólómat és kb 5 percig vizsgálgattam még magam (ott is megnéztem :D ) mindenhol hogy vajon nem maradt-e rajtam! Az ember meg ilyenkor szinte érzi magán hogy ott mászik pedig nem... Ráadásul én b*szki 18 éves férfi vagyok, előbb hadakoznék oroszlánnal mint egy pókkal :D

Van ilyen...

Kedves kérdező, azóta hogy vagy? Pozitív változás?

Sajnos én 15 éve rettegek ezektől a vérszívóktól, elég rosszul viselem ezt a dolgot. Nekem az, hogy valaha állatom legyen, elképzelhetetlen. Vannak jobb és rosszabb időszakok, de alapvetően a szorongás mindig jelen van. A pókok már sehol sincsenek (kiskoromban azoktól féltem betegesen), ma már simán leütöm őket. De mostanában, hogy egyre enyhébbek a teleink, rosszabbodik az én kullancsfóbiám is. Nem vagyok már gyerek, fel vagyok készülve emennyire tudok, de akkor is rémes érzés, hogy a legtöbben totál idiótának néznek, ha szóba hozom a témát. Sajnos még a közvetlen környezetem is túlzásnak látja. Bár én látnám annak.