Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Ha öngyilkos leszek, szeretném...

Ha öngyilkos leszek, szeretném látni a családomat, hogy reagálnak a halálomra. Nem vagyok normális?

Figyelt kérdés

nem tudja senki, hogy lehetséges -e, de én úgy képzelném el

hogy látom a testemet és a szüleimet ahogy észreveszik

hogy már halott vagyok.

Akik ismertek szeretném látni, hogy hogy reagálnak a halálomra.


Tudom, tisztában vagyok vele hogy ezek nem normális gondolatok. Azt is hogy már jó néhány éve Pszichológusra lenne szükségem.


2012. júl. 27. 14:53
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:
23%
Te nagyon hülye vagy bakker!
2012. júl. 27. 14:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 anonim válasza:
Nekem is van sokszor ilyen gondolatom, hogy mit szólnának az ismerősök ha meghalnék. :(
2012. júl. 27. 14:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 anonim ***** válasza:
25%

Magyarán szeretnél nekik fájdalmat okozni és látni hogy szenvednek. Hát ez nem hiszem hogy normális, de mittudomén.

Én csak meg akarok halni, az lenne a legjobb ha sose tudná meg senki hogy már nem vagyok.

A pszichológus meg sz*rt sem ér, én jártam már eleget, ettől még semmi nem változott.

2012. júl. 27. 14:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 anonim ***** válasza:
100%

Én megértelek,nekem is hasonló gondolataim vannak. Szerintem te hozzám hasonlóan nem fájdalmat akarsz okozni a szeretteidnek,hanem azt akarod magadnak bebizonyítani,h mégis fontos vagy nekik,még ha eddig nem is érezted,és ha öngyilkos lennél,lenne egy nap,ami körüled forogna.

Én mikor elképzelem a szeretteim reakcióját,egyrészt jól esik,h hiányoznák nekik,másrészt a sírás tör rám,mert megbántanám őket és én soha nem tudnák ekkora fájdalmat okozni nekik.

2012. júl. 27. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 anonim ***** válasza:

Én is úgy vagyok mint te. Csak én 12 éves koromtól mindennap álmodok olyat ,hogy meghalok és látom ahogy reagálnak erre a családtagjaim.


Én elvált szülők gyermeke vagyok, és sokat marakodtak rajtam. Féltem, hogy egyszer elhagynak. És úgy érzem egymás gyűlölködésébe több energiát öltek mint belém. Talán ezért is gondolkodtam sokat azon, hogy tényleg hiányoznék-e.

2012. júl. 27. 15:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 anonim ***** válasza:
29%
És még mennyi társad van, asztakurwa!!
2012. júl. 27. 15:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 anonim ***** válasza:
Az utolsó mondatodban van a lényeg. keress fel szakembert mert tényleg nem normális. meghalni 80 évesen kell nem ilyenkor és a gyerek túléli a szülőjét ez az élet rendje. Gondolj bele ha egyszer lesz gyereked Te mit szólnál ha a gyereked ilyen baromságokon agyalna. Az a szomorú hogy egyáltalán ilyen az eszebde jut..... amugy meg egy marhára önző ember vagy. eldobni az életet a legegyszerübb.
2012. júl. 27. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 anonim válasza:
100%
Én is voltam depressziós .... Sohasem hittem,hogy létezik... Fél évig kezelték az allapotomat és végre ki mentem a zavarbol,mert rájöttem arra hogy mennyire fontos vagyok és a sok rossz dolgokban ott van a jó csak meg kell keresnünk hidd el sikerül ebből kimenni csak akarat kell. Ja és a pszichiátriai osztályon relaxvációra jártam meg tanultam és ha úgy érzem,hogy ki akarok kapcsolódni akkor relaxalok,utána boldog vagyok és már a gyógyszerekre sincs szükség :) cymbalta 60 mg-ost szedtem. Nagyon rossz a depresszió azt mondta a pszichologusom,hogy a teszt alapján a legsulyosabba tArtozom de mégis ki masztam belőle :) hidd el neked is sikerülni fog csak most lepj mert nekem is így kezdődött! Szép napot és vigyázz magadra! Szia u.i. Használt ki az lehetett míg lehet! ;)
2012. júl. 27. 16:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/17 anonim válasza:
Bocsi a helytelen irasert csak telefonról irok az utoiratban azt akartam írni,hogy hasznald ki az életet míg csak lehet! Puszi ;)
2012. júl. 27. 16:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 anonim ***** válasza:
En is voltam padlon, en is voltam depresszios. Es volt 16 evesen önygilkossagi kiserletem is.. Nagy nehezen, önerömböl masztam ki a gondokbol, megszerettem elni. Szep csaladom lett, de igazan egeszen addig nem tudtam felfogni, mit akartam eldobni anno, amig nem tudtam meg milyen meghalni. Volt egy sulyos autobalesetem, ketszer elesztettek ujra. Akkor döbbentem ra, hogy igazabol senki sem akar meghalni. Nem is tudtam magamrol, megis ösztönösen meg akartam gyogyulni, elni akartam... Es ez azota is igy van :) Ma minden mas. Minden egyes pillanatban megtalalom az eletem ertelmet, meg az is boldogga tesz, ha faj valami, mert elek, es erzek... Ezt kell megerteni, es akkor nem lesz kerdes, hogy normalis vagy e :)
2012. okt. 6. 12:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!