Miért sírok folyton, pedig nem is akarok? Hogyan lehetnék pozitív gondolkodású?

Kb. egy hónappal ezelőtt eléggé összetörtem lelkileg (azt most hosszú lenne leírni mitől) azóta szinte minden nap sírva fakadok, minden különösebb ok nélkül. Próbálom elterelni a figyelmemet, elmegyek ide-oda, találkozok emberekkel stb. De napi 24 órában képtelen vagyok lefoglalni magam és ha már egy órát csak úgy itthon vagyok egyedül, biztos hogy eszembe jut, hogy milyen jó volt 1,5-2 hónapja és miért nem lehet az ami akkor. pedig tudom, hogy lehetne, mert mindig azt mondják az okosok, hogy ha pozitívan gondolkodom meg úgy állok hozzá akkor tényleg az lesz. De én úgy érzem nincs erőm ehhez, és hiába próbálok pozitívan gondolkodni, ha valahonnan tudat alatt minidig újra és újra bevillannak a negatív dolgok. Meg van mindenem és mégis rosszul érzem magam itt.Elkezdtem járni pszichiáterhez, de azt mondta hogy min. fél év amire ez változást hoz.Én nem bírok ki fél évet még így, addig tuti diliházba kerülök...