Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Magamtól mit tehetnék, hogy...

Magamtól mit tehetnék, hogy feldolgozzam, hogy gyerekkoromban molesztáltak?

Figyelt kérdés

Valószínűleg semmi értelme ezt leírni ide, tisztában vagyok vele, de egyrészt ennél többet nem tudok most tenni, másrészt hátha mégis kapok egy jótanácsot...


Szóval röviden annyi a történet, hogy 21 éves vagyok, és középiskolás éveimben teljesen visszahúzódó, önbizalomhiányos voltam, féltem az emberek közé menni, túlsúlyos voltam, egyszóval minden bajom volt, öngyilkossági hajlamaim is voltak stb.

Én úgy mondanám, hogy nem is éltem, kimaradtam az egészből. De folyamatosan naplót írtam, leírtam az érzéseimet, és folyton próbáltam "megfejteni magamat", hogy mégis miért vagyok ilyen... Kerestem a magyarázatot.


Évekbe tellett, mire tudatosult bennem, hogy engem gyerekkoromban (kb. 10) évesen molesztáltak. Sokáig még ezek után is tagadtam, mármint azt mondtam, hogy az nem volt semmi, mert nem erőszakoltak meg, talán ha valakinek elmondanám, hogy mi volt, azt mondaná, hogy ez semmi...


De utánaolvastam, és megtaláltam szakirodalomban, hogy amit velem tettek, az igenis a szexuális bántalmazás egy gyakori formája és le voltak írva a felnőttkori lehetséges következményei, amikben magamra ismertem. Emiatt azt is leírják, amit mindig is éreztem. Hogy sokan azt hiszik, hogy ami velük történt, az nem szexuális bántalmazás, valamint kitértek arra, hogy gyerekként miért nem mondtuk el senkinek stb.


Egyszóval miután megtaláltam ezt a cikket, és olyan volt, mintha magamról olvastam róla, elfogadtam, hogy igen, velem ez történt, és ez tette tönkre az egész életemet, ebből próbálok kilábalni kamaszkorom óta, és már sokat fejlődtem, de tényleg.


Nincs senki, akinek elmondhatnám. Nincsenek barátaim, a szüleimmel pedig nem tudnék erről beszélni.

Szakemberhez kellene járnom, és azt hiszem, vagyok is már olyan szinten, hogy képes lennék elmondani valakinek a történetemet, de nem tudok mondjuk pszichológushoz járni, hiszen a szüleimmel élek, nekik pedig ezt sosem fogom elmondani, szóval ez nem megy...



Eddig megpróbáltam magam mögé tenni a dolgot, és azt mondani, hogy kilábalok belőle magamtól, de tegnap olvastam valamit, ami miatt elkeseredtem.

Azt írták, hogy akit szexuálisan bántalmaztak gyerekkorukban, annak általában problémáik vannak az emberi kapcsolatokkal (nekem például a mai napig nincsenek igazi barátaim), nehezen bíznak az emberekben, valamint szexuális téren is problémásak,


2013. jan. 3. 17:22
 1/4 A kérdező kommentje:

Véletlen rákattintottam a küldésre.


Szóval a lényeg, hogy azt írták, hogy akiket gyerekkorukban molesztáltak, azoknak 50%-a nem házasodik meg.


És én 21 éves vagyok és sosem volt pasim, és azok után, hogy ezt olvastam, még jobban elkeseredtem, hogy nekem sosem lesz pasim, és nem tudom mit tehetnék egyedül, hogy még jobban magam mögé tegyem ezt a dolgot és egészséges lehessek

2013. jan. 3. 17:24
 2/4 anonim ***** válasza:
Kedves Kérdező, én sem tudom a választ, csak szeretném megköszönni hogy ezt leírtad, mert olyan jól leírtad és sokat segítettél vele.
2013. jan. 4. 10:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim válasza:
100%

Szia!

Sorstársak vagyunk de én lényegesen idősebb vagyok. Ezért csak azt tudom elmondani, hogy mit csináltam rosszul és maradtam a "gödörben". Nálam okosabb ember mondta, hogy ahhoz hogy kijöjjünk a gödörből először be kell fejezni az ásást. Alapvetően rossz megközelítés a gyerekkorodban keresni az okokat és a felelősöket, mert befordulsz teljesen. Ami megtörtént az megtörtént a múlton változtatni már nem lehet.Ne okokat és kifogásokat keress mert örökre benne ragadsz!Még nagyon fiatal vagy és hiszem hogy még változhatsz. Kell, hogy változz mert később a pokol vár rád! 30-40 évesen már a helyzeted mondhatni reménytelen lesz és egyre nehezebben élsz túl egy-egy magányos karácsonyt. Depressziós leszel és teljesen érzéketlen a külvilággal szemben és ez felemészt testileg és lelkileg kit gyorsan, kit lassabban.

Változz, változtass és ehhez nyugodtan kérj segítséget lehetőleg pszichiátertől! Pszichológust nem javasolok az nem segít. Hidd el ehhez is nagy bátorság kell és tisztellek érte ha meg mered tenni. Ne foglalkozz azzal ki mit szól hozzá és ne keress kifogásokat, csináld! Ne gondolj arra, hogy bolond vagy, vagy idegbeteg hanem éppen az ellenkezője az átlagosnál érzékenyebb egyéniség.

Még nem késő!

Minden jót kívánok!

2013. jan. 4. 12:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
Mi lett azóta kérdező? Remélem jó irányba fordultak a dolgok.
2020. dec. 20. 06:40
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!