Létezik olyan, hogy valakinek nincs személyisége?

Nincs önálló gondolata, véleménye, nem tudja eldönteni, mi a jó vagy rossz (nem csak általában, hanem maga számára is), nem tudja eldönteni, mi tetszik neki és mi nem, ha valami ellen van, azért van ellene, mert a körülötte lévő emberek is hasonlóan vannak, de amint átkerül egy más nézőpontú társaságba, átveszi az ő gondolkodásmódjukat.

Nem direkt, hanem mint egy tükör, ami előtt ha állnak, akkor van benne valaki, de amúgy teljesen üres.

Tehát ha egyedül maradna 'önmagával', nem attól őrülne meg, hogy felemészti a magány, hanem hogy nem létezik.