Ami nem megy, azt nem kell eroltetni? Vagy jelen esetben megis?
Egyetemista vagyok, de regebben annyira jol ment a suli, de az egyetem abszolut nem megy. Osszesen 2 vizsgam van meg, es remenykedtem, hogy ebben a felevben jobb lesz, de tevedtem, mert meg nehezebb, mint az elozo.
Nem erzem magam itt jol, folyton szorongok, idegeskedek, mivel nem ertem az anyagot, amit ugy vesznek nalunk, hogy mar kozepsuliban tanultam, mindig kinosan erzem magam, ha felszolit a tanar es nem tudom a valaszt, mig mas tudja :(Hiaba otthon utananezek(sokszor sikertelenul), az orai lebogeseim nagyon frusztralnak. Mig otthon laktam, a csaladom tartotta bennem a lelket, de most mar ott tartok, hogy mivel alberletben laom, ezert ritkan beszelek veluk, maganyos vagyok es minden nap egyedul sirok.
21L
válasza: válasza:
válasza:Ha ennyire nem megy, és ennyire magányos vagy és rosszul érzed magad, akkor nem kell erőltetni. Nemrég volt egy hasonló kérdés, az nem te voltál? Ott is azt írtam, hogy ilyenkor váltani vagy halasztani kell. Ha a középsulit anyagot sem tudod, először azt kell rendbe tenni.
Lehetőségek:
1. Lehet, hogy ez a pálya nem neked való. Abbahagyod, és választasz valami mást.
2. Ha erre a pályára akarsz menni mindenképpen: halasztasz (most azonnal, nem szerzel újabb kudarcokat a vizsgákon, felesleges!), 2 hetet pihensz, nem is gondolsz a tanulásra, majd keresel egy magántanárt, aki a középiskolás anyagból szintre hoz, és esetleg besegít az első félévi anyagba, ha még marad rá idő szeptemberig. Szept-ben újra kezded. (Ha akkor sem megy, akkor 1. pont.)
Még egy megjegyzés, illetve kettő:
1. Az egyetem nem olyan, mint a középsuli. Sokkal nagyobb az anyag, nem lehet óráról órára úgy készülni, mint középiskolában. Az egész anyagot kell átlátni, az összefüggéseket megérteni, nem bemagolni X oldalt (az ugye nem megy, ha óráról órára több tíz oldalt kell elolvasni).
2. Az emberi kapcsolatok, a barátok nagyon fontosak, semmilyen munka vagy suli nem éri meg, hogy ezek leépüljenek és magányos legyél. Az életnek akkor van értelme, ha a jó és rossz dolgokat van kivel megosztani.
De nekem csaladomon kivul nincs kivel megosztanom.
Mindig is tul lelkiismeretes voltam, es most tenyleg nem tudom, mit tegyek, mert egyre masra kapom a pofonokat. Ami meg szinten lelomboz, hogy semmi sikerelmenyem nincs; nem erzem, hogy barmiben is jo lennek. Utalok orakra is bemenni, mivel nem magyarul magyaraznak(hanem angolul) semmit nem ertek a kurzusokon. Es tenyleg nem tudom, hogy mi lenne a helyes dontes, mivel egyszeruen ez annyira elszomorit, hogy orakra sincs kedvem bemenni.
Ha bemegyek orakra akkor elotte mindig nagyon ideges es rosszul vagyok, ha meg nem megyek be, akkor bant, hogy a szuleim fizetik az egyetemet, en meg nem jarok be.
Azt mondtak nekem hogy ezt az egyetemet mindenkepp be kell fejezzem, de szamomra ez maga a kivegzes.
válasza: válasza:Akkor ide is megírom, hátha itt elolvasod!
Ami nem öl meg, az csak erősebbé tesz! Ezt mondogasd magadban, mikor rád tör az iskolaundor.
Még régebben egyik filmben(háborús) keresztül lőtték egy katona pofáját, úgy hogy az alsó és felső fogsora kirepült az arcán keresztül. A társa azzal bíztatta, hogy egy két hónap múlva vadi új protézissel fogják a szendót zabálni!
Ez annyira bennem maradt, hogy utána elmentem fogorvoshoz, és egyszerre három lyukas fogamat húzattam ki! Már nem féltem, és nem is fájt!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!