Ez vajon a gyász miatt van?

Nagynénim meghalt 2 hete hirtelen. Idős volt már, szív-tüdőproblémákkal. Gyakran aludtam nála, hogy legyen neki társasága és amikor reggel dolgoztam, akkor a munkahely is közelebb volt. Egyik nap munka után is úgy gondoltam, elmegyek hozzá, el is mentem, beszélgettünk, tévéztünk, elpanaszoltam az aktuális gondjaimat, lezuhanyoztam, majd mindketten elmentünk aludni. Reggel korán mentem dolgozni, csak összefutottunk az előszobában. Nem is gondoltam rá, hogy rosszul van, nem mondott semmit. Munka után jött értem apukám, és mondta hogy a néni rosszul lett, és bekerült a kórházba. Rá 2 hétre sajnos elhunyt. Minden jel arra utal, hogy agyvérzése volt. Először azon ettem magam, hogy lehet, hogy mondtam neki valamit, amin felzaklatta magát. Aztán egészen addig gyártottam az elméleteket, hogy eszembe jutott, hogy mi van, ha én tettem vele valamit? Ha belekevertem valamit a vizébe, és attól lett rosszul? Dehát azt csak észrevette volna, na meg agyvérzést okozni nem tudok azért mégsem. Sosem halt még meg közeli rokonom, ez az első, és nagyon fáj. Testi tüneteim voltak utána, rosszul voltam, a mensim is előbb jött meg, fulladtam.

Álmodtam is róla többször, de mindig hallgat, pedig várnám, hogy mondjon valamit.

Olvastam róla, hogy doxazmák alakulhatnak ki a patológiás gyászkor, ez az lenne? Tévképzeteim vannak.