Kilátástalannak érzek mindent, nem tenném meg de folyton azon kattogok hogy bár vége lenne. Mit tegyek?

Gondolati szinten sem tudom magam elképzelni boldognak. Ha arra gondolok, hogy mi váltana ki ilyen érzést, hogyan képzelem el magam boldogan, egyszerűen nem megy. Egy üres kép van előttem. Szorongok, feszült vagyok, a hangulatingadozásaim egyre sűrűbbek, ami lényegében visszafojtott dührohamok képében jön elő.

Fogalmam sincs mit tegyek... azt hittem kb egy éve legyőztem a depresszióm és öngyilkos gondolatok, de úgy tűnik nem.

Nem vagyok már kamasz, hogy ilyesmire fogjam a gondjaimat. Most kellene elememben lennem, "hegyeket mozgatni". Helyette csak a mellkasom szorít. Szakemberre nincs pénzem, az sztk-s meg többet rontana a helyzeten mint lehet.