Az mitől van, hogy ha ébredés után bármihez is kezdek, akkor rugalmasabb a gondolkodásom? És arra mi a magyarázat, hogy délutánra már sehogy se tudok koncentrálni?

Bármikor is kelek, szinte érzem, hogy fogékonyabb vagyok meg jobb megoldásokat találok ébredés után, mint a nap többi szakaszában. A nap későbbi részében amikor már leeresztek, akkor még a legalapvetőbb rutinfeladat sem megy olyan hatékonysággal, ilyenkor fordul elő, hogy elvágom az ujjam, lehámozom a bőröm, lereszelem a kezem, kiesik a csésze a kezemből mosogatás közben, vagy ha váratlan kérdést kapok, akkor vagy össze-vissza beszélek, vagy egyszerűen nem találom a szavakat. Sőt, azt is észrevettem, hogy ez a rugalmasságbeli és fogékonyságbeli különbség a napszakok függvényében egyre szélsőségesebb a huszas éveimre, míg mondjuk 10 évesen nagyon sok óráig is képes voltam koncentrálni egyetlen témára, ráadásul akkor mélységében is sokkal jobban megértettem. Mi a magyarázat az itt felsorolt dolgaimra? Ez normális, hogy az életkorom előrehaladtával ez így változik? Lehet még ennél is rosszabb a jövőben?

23/F