Lehet valaki szuperérzékeny (HSP), ha kedveli a horrort és a hasonló dolgokat?
Azt olvastam, hogy a szuperérzékeny emberek tartózkodnak mindentől, ami durva, hangos, intenzív, megrázó, stb. mert túlterheli az érzékeiket, szinte fáj nekik. Inkább a csendes, kellemes zenét, romantikus filmeket, művészetet kedvelik és nyugalomra vágynak.
Akkor hogy lehetséges, hogy akit hivatalosan is HSP-nek diagnosztizáltak, imádja a metálzenét, a horrorfilmeket, a gyorsulási versenyeket, és olyan dolgok sem rázzák meg, amitől még az átlagemberek is kiakadnak?
válasza:Hivatalosan nem mondták, hogy szuperérzékeny vagyok, csak gyanúm van efelől, de a felsoroltak közül a metálzenét én is szeretem.
A horror mondjuk érdekes dolog, azt már nem szívesen nézem.
Gondolom, nem csak egyféle szuperérzékenység létezik, nem kell, hogy az összes jellemző passzoljon rád. Ahol hivatalosan kimondták a diagnózist, nem tudnak erre mondani semmit?
Nem igazán tudnak mit mondani. És az az érdekes, hogy ugyanúgy elsírom magam egy romantikus filmen, szeretem a művészetet, nyugalmat, stb., de közben van egy olyan oldalam, ami elég ijesztő. Olyan dolgok vannak a fejemben, hogy néha magam is megijedek. Az álmaimról nem is beszélve. Tegnap pl. azt álmodtam hogy nyakon szúrtam egy katonát, előtte meg hogy egy üres betonépületben menekülök szörnyek elől akik közben átalakulnak cuki kismacskává meg szerencsétlen törpékké, de mégis érzem hogy meg kell ölnöm őket, bármennyire sajnálom, mert tudom hogy valójában ártanak nekem.
Közben a valóságban meg imádom a kiscicákat, kiskutyákat, sose tudnám bántani őket.
Többször írtak fel antidepresszánst, nyugtatót meg ilyeneket, de sosem szedtem be, mert félek hogy előhozza a sötét dolgokat, és ki tudja mit csinálnék. Pontosabban még iskoláskoromban pár szemet szedtem ebből-abból (már nem nagyon emlékszem miket, de nem erős gyógyszereket), de azokra is rosszul reagáltam.
Sokszor észre sem veszem és olyan dolgokról beszélek, hogy megfagy körülöttem a levegő (morbid viccek, halál, nagyon elvont, beteg dolgok, stb.), volt olyan, aki még nyugtatót is bekapott előttem, mondván, nagyon felzaklatta, amiket meséltem neki (elég fura dolgok vesznek körül).
Évek alatt tudatosult bennem az is, hogy nem kéne (akkor még IWIW-re) kirakni olyan képeket, amik szellemfotókat, mumifikálódott fejet, okkultista jelképeket, meg ilyesmiket ábrázolnak, mert sokan rossz néven veszik.
Hiába mesélek ezekről pszichológusnak, pszichiáternek, nem mond rá semmit egyik sem. Kevert személyiségzavarral le van tudva, felírja a bogyókat, aztán mehetek Isten hírével.
Hiába megyek bárhová, senki sem mondja meg, honnan jönnek ezek a dolgok.
Kétszer is volt tintapacás (Rorsach vagy micsoda)személyiségtesztem, de azon kívül hogy a HSP egyre durvábban jelentkezik, más dolgot nem hoz ki. Pedig nagyon nehezen megy nekem, mindkét alkalommal, több, mint 1 óráig tartott az elemzés és az asszociációim ugyanúgy tele voltak vérrel, pengékkel, sátánizmussal, durva szexuális tartalmú dolgokkal, mint pillangókkal, madarakkal, ékszerekkel, kisállatokkal.
Erre is csak annyi, hogy belső feszültség, szorongás.
Lehet hogy csak én reagálom túl, de kicsit aggódom emiatt. Attól hogy néha vannak rossz időszakaim az életben még szerintem nem kéne hogy ilyen beteg dolgok járjanak a fejemben, szuperérzékenyekre abszolút nem jellemző módon.
válasza:A HSP egy nagyon barátságos dolog. :)
Alapvetően nagyon-nagyon sok probléma egyszerűen onnan ered, hogy az egyén NEM BÍRJA ELVISELNI, hogy óhatatlanul is fog iszonyatos fájdalmakat és kellemetlenségeket is átélni. Legjobban úgy lehet elképzelni, hogy valaki épp fulladozik a vízben, a parton egy szemlélő: "Hááát, ott valaki fulladozik, és én tudok úszni, de be nem ugrok, kifárasztana..."
A hiperérzékeny személy érzékenyebben reagál külső ingerekre más embertársainál. Tudomásul kell vetetni vele, hogy nem fog az egész világ hímestojásként bánni vele, ne is várja: meg kell tanulni kezelni ezt a problémáját, és tulajdonképpen ennyi.
válasza: válasza:Igen, lehetsz. A HSP nem feltétlenül jelenti azt, hogy burokban él és csak virágokról és kismadarakról szóló dokumentumfilmeket bír nézni. Van ilyen is, de a HSP-nek sok fajtája van.
A húgom tipikus HSP, de emellett imádja a horrort. Én is az vagyok, de a horrort nem bírom elviselni. Viszont más dolgokban meg nagyon bátor és kezdeményező vagyok, de közben érzékeny is.
Érdekes, hogy milyen kettősségek vannak másnál is.
Valóban nem könnyű HSP-nek lenni, de persze az előnyei meg az élet ajándéka. Amikor úgy átélsz egy zenét vagy filmet, amit a legtöbben sosem tudnak megtapasztalni, amikor drogok nélkül is tudsz eufórikus állapotba kerülni, vagy amikor megszáll az ihlet és csak írsz és festesz és rajzolsz, stb.
A pszichológusok szerintem azért nem nagyon magyarázzák a sötét dolgokat, mert óvatosan kezelik, nehogy felzaklassanak vagy megijesszenek.
Szerintem régen a sámánok és varázslók is HSP-k lehettek, és lehet hogy azért foglalkoztatnak ezek az ijesztő dolgok, mert valamilyen szinten a túlvilág, a szellemek is olyan dolgok, amiket meg kell érteni, tudni kell vele bánni, és lehet hogy ez is hozzátartozik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!