Borderline szindromában szenvedök, ti hogyan vészelitek át ezt az egész et?

Én nemrég tudtam meg, hogy én is az vagyok.. habár pár éve már kezdtem azon agyalni, hogy valami nem okés velem.

Gyógyszert nem szeretnék szedni és őszintén a pszichologusokban se bizom.. (mármint abban, hogy el lehet bármit is érni velük) értek én is a pszichologiához, mivel sokszor analizálom az emberek viselkedését.

Arra rájöttem viszont, hogy amikor edzek, sulyokat emelek stb, akkor nagyobb eséllyel lesz a következö pár napban pozitiv az énem. Ezt rendszeresebben akarom majd csinálni is.

A másik amit jo megoldásnak látok, az a varázsgomba lenne.. sok jot olvastam rola, csak hát illegális.

Jo lenne ha elmulna ez a betegség valaha is, mert igy inkább már nem is kezdek komoly párkapcsolatba, hisz tudom, hogy a gondolataimat olykor nemtudom irányitani és a másiknak csak ártok, nem érti mi van.. amit nem nemszeretnék. Legutobbi barátnömnek probáltam elmagyarázni, hogy nem tudom néha mi üt belém és hogy nem tehetek rola, de képtelen volt megérteni.. ezért inkább szakitottam vele, hogy megkiméljem. Sajnos arra kicsi az esély szerintem, hogy egy hasonlo lánnyal megismerkedjek.. talán két borderlines ember jol el lehetne. Nah mindegy, nem is tudom volt e értelme ezt a kérdést és mindezt leirni.. de végülis volt, hisz jobban érzem magam kicsivel.