Mi bajom lehet? Vagy talán több is van?

Nem igénylem emberek társaságát, a családomét sem.. Ha suliba kell mennem szorongok és félek, nem akarok szembe nézni az emberekkel, ugyanez a helyzet ha boltba kell menni, ( nem megyek be a boltba soha, egyszerűen félek az eladóval szemtől szembe kerülni) az utcára kimenni is csak úgy tudok, hogy vagy 30 percet tökölök az ajtó előtt, hogy megtegyem, ne tegyem mi lesz.

EGyetlen egy ember van, akivel eddigi életem során a legtöbbet beszéltem ( igen szerintem másoknak is egyetlen ilyenje van :D ) nah de én mással nem is beszélek, de a lényeg, hogy többet beszéltem vele mindenkinél, többet mint az összes családtagomat együttvéve és mégis egyszerűen nem kötődök hozzá, leteszteltem, megszüntettem 1 hétre a kapcsolatot vele és semmi, nem hiányzottt, egyszerűen semmi nem volt, úgy viselkedtem mintha soha nem is létezett.. Persze aztán jelentkeztem mert tudom róla, hogy milyen és valószínűleg azt hinné megöltem magam vagy valami aztán meg neki esne rosszúl..

De mi a bajom? a halál hír se tud megrázni. Teljesen higgadt és hidegvérű vagyok mindig és már magamtól félek. pld a múltkor leejtett öcsém egy lábost és az ilyen nagy hangot ad, megis ijedt én meg ott állatm ugyanúgy és semmi egyik fülemen be másikon ki, felfogtam, hogy leesett, érzékeltem az irritáló hangot de úgy döntöttem hogy egyszerűbb ha nem reagálok rá, mit tegyek? lehet elvesztem az emberségem így.

17F