Van-e lehetőségem kijutni ebből a depresszióból és normális életet élni?

Tudom, hogy ezen az oldalon már mindenki halálra unja a segítségre vágyó tiniket, én azonban (sajnos) egy vagyok közülük. Korábban éppen ezért nem akartam ezt kiírni, de most megtettetm, mert úgy érzem, nincs más esélyem.

Tehát:

depressziós vagyok és fogalmam sincs mit kezdjek vele. Teljesen tanácstalan vagyok, képtelen vagyok boldogságot érezni, rengetegszer gondolkodok az öngyilkosságon.

Gyakorlatilag egész életemben egy teljes lúzer voltam. Nincsenek barátaim, sőt, hogy pontosabban fogalmazzak, a családomon kívül senkim sincs. És a probléma az, hogy nem akarok barátot. Ez így és most hihetetlenül hangzik, de az egyik felem nagyon szeretne kitörni a magányból, a másik viszont még a barátság gondolatát is elrettentőnek tartja.

Gyakran cikiztek korábban a suliban, és rájöttem, miért: mert egy életképtelen, antiszociális valaki vagyok.

Jogot tanulok, de nem érdekel. Fogalmam sincs, mi érdekel. Azért keztem el jogot tanulni, mert úgy éreztem, hogy ez áll hozzám a legközelebb, de az utóbbi félévben csak szenvedtem vele. Most jön a második szemeszter és szó szerint félek attól, hogy ismét visszamenjek az geyetemre...

A depresszióm pedig szörnyű, és gyakran érzem azt, hogy semmiféle kiutat nem fogok találni ebből.

Aki elolvasta, annak köszi, és mindenkinek megköszönöm, aki megpróbál segíteni!