Azt hiszem valami nagy bajom van. Mit tegyek?

Ez olyan,mint az alvási paralízis,csak a lény nem megölni akar,hanem szeretetet adni.Legtöbbször a mellkasomon ül (pont,mint az alvásparalízis sok esetében),de nem bántani akar. Sokkal inkább ölelgetni,puszilgatni kezd és valami furcsa nyelven beszél hozzám.Legnagyobb döbbenetemre értem.Azt mondja el nekem,mennyire szeret,büszke rám és bízik bennem.Hogy ő mindig itt lesz számomra. Megszokott, hogy a hajamba túr,ahogy a barátom szokta ezt.

Eljutottam odáig,hogy ez már nem halálra rémít,hanem inkább sírhatnékom van a gyengédségtől,a tudattól,hogy a lidérc így törődik velem.

Nagyon-nagyon félek magamtól,ez biztos, hogy nem normális.Mit tegyek?Szakemberhez forduljak? Csak velem történik ilyen?