Mennyire normális, hogy 18 évesen a suliban hiányzik anyukám?

Én 26 éves vagyok, de nekem is szokott hiányozni anyám, ha messze vagyunk egymástól. Mondjuk én anyámhoz állok legközelebb lelkileg.

Nekem soha nem volt barátnőm, nincsenek barátaim, az anyámmal azonban kis koromtól kezdve jó volt a kapcsolatom. Bár vannak mostanában közöttünk veszekedések, de amikor el megyek tőle messzebbre az megszokott viselni engem.

Mondjuk bizonyos szempontból rossz, hogy annyira közel állok anyámhoz. A munkahely szempontjából ez hátrány, mert környéken nincsen munka lehetőség, el kellene mennem messzebbre munkát keresni, de egyszerűen rám tör a honvágy, ha messze vagyok anyámtól. Mondjuk én így lettem nevelve. Az anyám mindig óvott mindentől gyerekkoromban, meg mindig együtt voltunk és felnőttként is fontos nekem, hogy anyám közelében lehessek.

42 éves vagyok, suliba már nem járok, de nekem is hiányzik anyukám, ha messze vagyok tőle.

Minden normális embernek hiányzik az anyukája.

Érdekes kérdés. Szerintem fura, ha ebben a korban hiányzik anyukád, ugyan is ilyenkor van a leszakadás időszaka. Max. akkor oké a hiány, ha nem él már. Nekem suliban ebben a korban sosem hiányzott anyum, és az osztálytársaim sem "sírtak" szüleik után. Szerintem furcsa.