Nem értem mi van már velem, miért érzem ezeket? Miért nem lehetek normális én is?

Menj el akkor háziorvoshoz, majd ő továbbküld valahova!

És ne add fel, mindenre van megoldás, hidd el (magam is beteg vagyok épp)!

Egyébként mi a normális?...

Ez nálam is meg van bár nem olyan fokozottan, mint nálad.

Nőnek születtem, de elég erőteljesen férfinek érzem magam belül. De mivel már sok időt leéltem nőként kissé elbizonytalanodtam. Sokszor nem tudom mi vagyok, azt kívánom bár lenne egy harmadik nem is.

Próbálok a kettő között maradni, amolyan unisex stílusban :)

Általában inkább viselkedem pasisan, de van amikor annyit lelkizek, mint egy lány.

Én is megnézem mindkét nemet, de már elfogadtam, hogy biszexuális vagyok. (Enyhe transzszexuális hajlammal).

Engem is eléggé frusztrál a dolog, mert sokszor úgy érzem sosem leszek elég jó. Mármint én nem vagyok igazi férfi. Mindig találok magamban valami hibát, valamit, amin változtatnom kell.

A legszörnyűbb, amikor a tükörben nem azt látom, aki belül vagyok. ILletve amikor szembesülök vele, hogy mások nem annak látnak akinek én belül érzem magam, amilyen neműnek.

De én egy ideje jól vagyok, elfogadtam magam és már nem érdekel mások véleménye, nem korlátozom magam azért mert mások szerint úgy helyes.

Fogadd el, hogy más vagy és azután élj úgy, hogy mindig azt tedd amihez épp kedved van.

Egyébként azt hiszem az esetünk némileg különbözik, talán elbeszélgethetnél egy pszichológussal is.

Sajnos nincs mindenhol ingyenes de hátha te szerencsésebb helyen laksz.