Akik voltak már pszichiátrián, tudnának mesélni arról, hogy milyen volt? (Több lent)
Sziasztok!
Az a helyzet, hogy a pszichológusom azt javasolta, hogy kérjek beutalót pszichiátriára, mert ő egy suli pszichológus, nyáron nem dolgozik, és úgy látja, hogy jót tenne, ha odamennék, ott találnának nekem megfelelő eszközt arra, hogy a problémámat megoldják.
Semmi egetengetően különleges nincs a dologban, epizódonként, rohamszerűen tör rám a depresszió és a gondolataimat nem tudom "lehalkíatni", nem tudom kontrollálni és ez sokszor tettlegességig fajult.
Akiket hasonló okokból küldtek el, mi a tapasztalatotok? Sosem jártam még pszichiátrián így nem is tudom igazán, hogy hogyan működik egy ilyen. Nektek milyen megoldást javasoltak a problémátokra és pontosan mivel diagnosztizáltak titeket?
Még valami. A szüleim nem tudják hogy pszichológushoz jártam, hogy kellene elmondanom nekik, hogy pszichiátriát javasoltak nekem? 18 már elmúltam, ezzel nincs gond, de nem szeretnék tovább hazudozni. A szüleim konzervatívak és a pszichológus szerintük arra való, ha valaki mentálisan beteg, szerintük én nem vagyok az. Azt még hozzátenném ehhez, hogy hiába akarom meggyőzni őket ilyesmiről, megmondták, hogy amíg nem lesz saját életem, addig nem sokat számít a szavam, mert számukra egy gyerek maradik addig.
Bocsánat a hosszú kifejtésért és előre is köszönöm a válaszokat!
válasza: válasza:Sokan írtak nekem ez után, így hát leírom mi lett ennek a vége.
A szüleimnek kitálaltam mindenről, ők pedig csak annyit mondtak, hogy ha szerintem ez segíteni fog nekem, akkor finanszíroznak nekem egy magán pszichiátert (ezek után én azt tanácsolom hogy ne féljetek elmondani ilyesmit a szüleiteknek!) Szóval azóta pszichiáterhez járok, a hangok a fejemben lehalkultak, most egy jobb epizódban vagyok, de elkezdtem hallucinálni. A pszichiáter szerint a túl hangos gondolataimhoz kötött személy is egy hallucináció, de hát nem igazán szűkült ezzel a kör a betegségek közt. És mivel fiatal vagyok (19 éves) így nyilván egy hónap alatt nem fog tudni diagnosztizálni. Szóval egyelőre ennyi történt.
Újabb update: az ötödik alkalom után apukám közölte, hogy nem tudja nekem tovább finanszírozni ezeket a dolgokat de majd augusztus végén megint tudok járni.
Azóta se lett pénz erre, szóval most fogom beintitani a körzeti pszichiáterrel való kapcsolatom és kezdhetem az egészet elölről. Hallucinálok, rohamaim vannak és kezd teljesen szétcsúszni az agyam. A pszichiáter szerint ezt sosem fogom eltűntetni az életemből, Max kezelni fogom tudni.
Elvetettem már azt a jó szokásomat, hogy nem akarok gyógyszert használni. A rohamaim olyan erősek, hogy muszáj azt szednem, ha nem akarok meghalni az egyik szarabb rohamnál. Egyébként 3 éve barátom van, tegnap adta be nekem, hogy többé már nem szeret. A hangok erősödnek. Nem tudom, hogy kilábalok-e ebből valaha.
Nem célom, hogy sajnáljatok, hanem úgy gondolom hasznos, ha leírom a tapasztalataimat. Kérlek ne sajnáljatok. Minden jót kívánok az olvasóknak!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!