Hogy kezelhetem a hirtelen kialakult veszélyhelyzetet?

Csak hogy kapj értelmes választ is...

Én nő vagyok, és régen hasonlóan leblokkoltam sok vitánál, bár nem mindig. Nem remegtem, nem könnyeztem, csak egyszerűen nem tudtam normálisan visszavágni, holott később már mindig eszembe jutott, mit kellett volna mondani.

Szerintem valami olyasmi lehetett ennek a hátterében, hogy egyrészt elképedtem, hogy milyen paraszt emberek vannak, és hirtelen nem tudtam megfelelően reagálni; másrészt meg valamiféle kiskorban belém nevelt megfelelési kényszer és/vagy konfliktuskerülés is működött. Idővel "megedződtem", már évek óta nem fordult elő. (Olyan igen, hogy szándékosan nem mentem bele vitába, vagy a "ne szólj szám, nem fáj fejem" elv alapján. - De általában nem ez jellemző rám, és volt is bajom ebből már sokszor. :D)

Szóval gyakorlat teszi a mestert - ezt akár tudatosan is teheted, bizonyos szitukat előre végiggondolva fejben.

A verekedés terén szerencsére nincs tapasztalatom, de szerintem biztosan jó lenne, ha elkezdenél legalább valami önvédelmi sportot. A küzdősportokat én nem szeretem, de hát nem vagyunk egyformák.