Tényleg ennyire könnyű az élet?

Mindig is szegények voltak a szüleim ez kicsit megviselt, de komolyabb gondot nem okott. Középsuliban erős szorongással küzdtem nem voltak barátaim, de tökéletesen megvoltam a könyvek világában.Bár az alvászavartól bediliztem, de hamar rájöttem, hogy nincs mitől félni. Végül megismertem páromat mert minden erővel azon voltam, hogy legyenek barátaim, ha a suliban nem is ment a dolog.. Marhára szerelmes voltam, de szenvedtem a távolságtól. Majd leérettségiztem összeköltöztünk, de valahogy nem éreztem jól magam egyetemen,depressziós lettem, se a társaság miatt, se a rengeteg tanulnivaló miatt,a gyógyszerektól még rosszabb lettem, de én hallgattam it a gyik-os emberekre meg az orvosokra hogy az jót tesz nekem.. a fanét. 3 év után rájöttem, hogy erre a papirra nincs is szükségem, habár a felét elvégeztem, de otthagytam. Azóta marhára szerelmes és boldog vagyok. Tényleg ennyire egyszerű lenne az élet?