Hogyan lehetnék szabad?

Az elmúlt hónapokban nem érzem magam szabadnak. Elvesztettem az édesapámat, majd később egy barátom annyit vigasztalt, hogy végül elege lett belőlem, habár ezt nem mondta ki így soha, mégis felhúzott egy érzelmi falat köztünk, hogy ne tudjak neki újra panaszkodni.

Ezelőtt sajnos túl erős mintává alakult nálam, hogy csak vele beszélgetve, csak az ő figyelme után tudok jobban lenni egy kis időre. Folyamatosa szükségem volt rá. Így egyébként tökéletesen érthető hogy terhes voltam neki, és valójában jót tett az eltávolodás, de azóta is nagyon fáj, nagyon hiányzik, és sokszor szorongok ha nem beszélünk egy hosszabb ideig. Emiatt a munkámban megromlott a tempóm, folyton lemaradásban vagyok, és a hobbijaimat se tudom úgy építeni, mert rengeteg időm megy rá a lelkiállapotom felhozására. Járok pszichológushoz, rengeteget olvasok, tanulok a témában. Mégis még mindig elő-elő jön a dolog, hónapok után, bár már kevesebbet mint régen. Szeretnék szabad lenni, elengedni az ő szorítását, és ezzel visszatérni a saját tempómhoz, amivel a határidőktől is megszabadulhatnék. De nem tudom mit tehetnék még, van bennem egy csomó csalódottság, és némi harag is, meg egy óriási igény a figyelmére, amit nem tudok feloldani.