Lézeres szemműtét kockázatai?

Én szerintem ez életvitel. Én egészen kis gyerekkoromtól közelre fókuszáltam. Imádtam a játékokat, pénzérméket, meg mindent teljesen közelről nézni, gyakorlatilag 1 centire a szememtől vizsgáltam mindent, távolra alig néztem, a távoli nagy dolgok nem kötöttek le. Ennek "köszönhetően", mikor leginkább fogékony a test és az agy a változásokra, tehát kis gyerekkorban, beáll a rendszer arra, amit jobban használsz. Én tökéletesre csiszoltam a közellátásomat, azon belül is sajnos csak a bal szememét, mert mivel 1 centiről nézni a dolgokat igazából csak az egyik szemeddel tudod. Ezért lettem kancsal, és tompalátó a másikkal, mert az a dominánsabb szemem mellett csak egy afféle alkalmi munkás volt. Jobb szememmel azóta se látok valami jól, mert abban a korban, mikor az agy-idegpályáknak tökéletesen össze kell érnie, én csak az egyik szememre koncentráltam, és csak az tanult meg jól látni, természetesen közelre, de olyan jól, hogy soha nem találkoztam még olyan emberrel, aki nálam jobban látna közelre. Kis túlzással egy mikroszkóp a bal szemem. Csak hát ahol az élet ad, ott el is vesz. Távolra csak hunyorgok mint a föld alól előmászó koboldok a napfényre.