A cukros vagy a zsíros ételek egészségtelenebbek?

Nem jó egyik szélsőség irányában sem elmenni.

Ha nincs semmilyen betegséged, ünnepekkor nyugodtan ehetsz mindenből mértékkel.

Ha a kettő közül választani kell én a cukrot minimalizálnám jobban, mert már beigazolódott, hogy a cukor és a szénhidrát táplálja a rákos sejteket.

A zsír viszont szükséges bizonyos vitaminok beépüléséhez.

Ha belegondolsz, régen az emberek zsírt ettek zsírral, főleg télen. Csak azzal főztek, és egészségesebbek voltak, tovább éltek.

Cukorból bőven elég lenne annyi a szervezetnek, mint amennyit a gyümölcsökkel elfogyasztunk.

4:

Jahm, igen, de mentek is ki egész nap dolgozni...

Kérdező:

Nem kell szélsőségekben gondolkozni, mindenből keveset eszek és tökéletes az egészségem.

A zsírral nincs gond, már amelyik fajtával, ugye.

Én speciel zsírra alapozok, a kalóriabevitelem zömét abból merítem (nem is tudnék máshogyan enni, az a helyzet). Legjobb tudomásom szerint ez igen egészséges, ha jól csinálja az ember, cukorbeteg pedig már élből nem lehetek soha, olyan kevés szénhidrátot eszem a sok zsír mellé. Ez utóbbiért már tennem kellett, nem jött természetesen, mint a sok zsír (igazából tudnék én sokkal többet is enni zsírból... mmmm), de túlságosan előnyös életmód energetikai és egészségi szempontból, egy pici fegyelem belefér.

Nagyon egészségtudatos vagyok, néha már túlságosan is, nehéz kiigazodni ebben a témában...

A szénhidrát sem egészségtelen, már amelyik persze, a cukor nem előnyös és amúgysincs semmi értelme ennem, üres kalória, ami árt a fogaknak, hol kell nekem ez? :D Édesség sem kell a testnek, de néha poénos, azt miért ne, ha nem tart függőségben. De az édességhez nem kell normál cukor, sőt, édesítő sem.

Viszont senkinek nem szólnék be, ha egészségtudatosan él, csak karácsonykor megeszik pár szelet sütit... Jobb, ha ő süti és teljesen jó kis süti, cukor és liszt nélkül, de azért egy ilyen alkalmi dolog egyébként sem ássa alá az egészségét, hacsak nincs valami speciális betegsége vagy állapota (ha elszoktunk valamitől, akkor többé-kevésbé rosszul lehetünk egy régi ételtől, ami nagyon nem fér az új életmódunkba)... S azért igenis fontosak a lelki és szocializációs faktorok.

Én simán ki tudom hagyni a sütit, nekem az a jó, nem vesztek semmit, max. egy hasfájást (egy nagyon csábító anyós-féle sütinek azért van esélye ;) de moderálnom célszerű magam), de aki egész nap ott van az édesanyjánál remek, nosztalgikus sütik között, annak azért el tudom képzelni, hogy más a helyzet. Inkább a süti, mint szenvedés, persze bűntudata se legyen, ha megeszi. Egy pici alkalmi cukros süti egészségre gyakorolt hatását kevésbé tartom rossznak, mint egy ünnepi szenvedést, önsanyargatást, pörgést azon, hogy mi egészséges és mi nem... A lelki problémák sem egészségesek, sőt, egy jóízű evésnek pedig akkor is megvan a maga pozitív vetülete, ha nem ideális étellel történik...

#4: Az én őseim sok zsírt, cukrot, tejet, glutént, hőkezelt gyümölcsöt és olajos magvat ettek, s 90 évesen is egészségesek voltak... Néha gondolok erre, s megállapítom, hogy én oly sok ételcsoportot kizártam, az én jó génjeimmel csak nem borzasztó, ha nem tartok be minden szabályt (főleg, mert akkor vagy beleőrülnék, ami egészségtelen, vagy éhenhalnék, ami szintén)... Ideálisan úgysem tudunk enni, OK, érdemes törekedni rá, de... Nem totálisan, mindentől megfosztva magunkat.

DE nagyon sok mindentől nem fosztom meg magam, egyszerűen nem kell (cukor, gabona, tej, étolaj, ésatöbbi). Ez nagyon fontos, de nem akarom ismételni magam. S még én is eszem alkalmilag valami nem étrendembe férőt, de azért óvatosan és egyre ritkábban.

Ami pedig a cukrot illeti, az egyáltalán nem kell, s inkább a zöldségeket mondanám elégséges forrásnak, de még azok nélkül is működik a test, a szénhidrát nem esszenciális tápanyag (amivel nem azt mondom, hogy minimalizálni kéne, nekem speciel eszemben sincs, ketogén diétában sem, sokan pedig jóval több szénhidráttal érzik magukat jól).

Azzal pedig egyetértek, hogy az őseink egész napi fizikai munkája is számított. Nem ment meg minket az ételek káros hatásaitól a sok mozgás, de némely hatását azért tompítja, plusz az ételek is másfélék voltak (nem ettek mindenféle cukros vagy ki tudja, mikből kutyult rágcsákat, a búza gluténtartalma alacsonyabb volt, nem permeteztek mindent folyton, az állattartás is más volt). S nem győzöm hangsúlyozni a lelki tényezőt, egy evés miatt lelkileg zilált valaki teste tuti nehezebben birkózik meg az elkerülhetetlenül bekerülő nem előnyös anyagokkal...