Mi lehet a bajom? Hogyan tehetnék ellene?

Nos, a történetem igen egyszerű. Szerintem sok lány szenved ebben a helyzetben. 2016 januárjában 78 kiló voltam, 16 évesen. Nem volt nagyon rossz alakom, sokat sportoltam 14 éves koromig, elég nehéz csontú is vagyok. Voltam dietetikusnál, nyárra lefogytam 12 kilót, 66 kilóra, nagyon szép alakom lett, nem éheztem, egészséges életet éltem, szebb lett a hajam, a bőröm. Tudni kell hogy nagyon megterhelő, stresszes, és nehéz gimibe járok, napi 8-11 órám is van, komoly tantárgyakkal(orvosi előkészítő, és emelt nyelv-szak). 2016 májusában lett egy barátom, aki nagyon népszerű, én is viszonylag az vagyok, és valahogy elkényelmesedtem, a suli is stresszes volt, és mostanra(2017 május, 71kg vagyok). Kezdek megijedni magamtól, falásrohamaim vannak, be kell vallanom hogy amikor egyedül vagyok embertelen mennyiségű ételt meg tudok enni, hihetetlen. Utálom magam emiatt, mindenkivel ingerült vagyok, enni viszont imádok, de mindig megbánom. Egy este betegre ettem magam, és így névtelenül el is merem mondani, hogy letérdeltem a Wc elé, ledugtam az ujjam és próbáltam hányni, de nem ment. Felálltam, ledöbbentem hogy mit teszek és elkezdtem sírni. Nem ismerek magamra, nincs akaraterőm, pedig régen mindig volt. Hetente többször is megígérem magamnak, hogy egészségesen eszem és mozgok, de valahogy mindig bekuckózok és eszem, amennyi belém fér.. Lehet valami betegség ez már? Tinikorom kezdete óta nem vagyok elégedett az alakommal, mindig fogyóztam, de csak ésszel. Kétségbe vagyok esve, nem tudom mi van velem.

Előre is köszönöm, ha valaki kicsit tud beszélni velem, hozzászólni valamit. Beszéltem már anyunak erről, jó kapcsolatunk van, de ezt valahogy nem érti meg.