Kiközösítettek hogy viselitek?

Huhh engem általános iskolában kiközösítettek anno:(( Emlékszem nagyon rosszul érintett, teljesen oda lett az önbizalmam azt hittem velem van a baj./megjegyzem részben velem is baj volt/. Jó sok ideig nyeltem, nyeltem aztán elkezdtem vissza szólogatni és még inkább elmérgesedett a helyzet. Nem voltak túl szép idők:S

Aztán gimiben, fősulin már más a helyzet. Sokkal több olyan emberrel kerültem egybe akik ugyanazon a szinten állnak mint én. Mai fejjel, hogy hogy viselném? Biztos, hogy zavarna de különösképpen nem érdekelni. Haza megyek, várnak otthon, vannak barátaim és ennyi elég is.

Téged kiközösítenek? Mi történt?

L/19

Tegyük fel, Téged is azért közösítettek ki, mert mások a szokásaid/érdeklődéseid/értékrended, mint a többieknek/legtöbb embernek.

Nálam lényegében ez a helyzet, ezért azt írom le, ezt hogy lehet kezelni, én hogy próbálom/próbáltam meg.

Az a gond, hogy nem írtál túl sok részletet a kérdésben, így nehéz segíteni is.  De azért megpróbálok.

Ha erős, sértő hangnemű lesz a válaszom, akkor elnézést kérek.

Egyre többet szeretek társaságban lenni, de még mindig keveset. Szeretek otthon ülni, hosszú órákra le tudom foglalni magam, géppel. De gép nélkül is le tudnám, hírújságokkal, ismeretterjesztő lapokkal, Spektrummal, rajzolnivalóval, vagy zenével + a gondolataimmal. Szeretek egyedül sétálni. A városban a kedvenc helyeim a Népliget, illetve a hidak és a Dunapart.

Örülök, ha van hova menni, de jobban ki tudok kapcsolódni egyedül. Illetve, ha olyan adódik, nagyon jól érzem magam társaságban. De kell nekem az otthonlét is.

Kevésbé szeretek "tömeges" helyekre járni. Inkább egy vagy két barátnőmet hívom el sétálni, vagy beülni mekibe, hasonló helyre.

Olyanokról tudok és szeretek beszélni, mint a közlekedés, városrendezés, hogyan tehető élhetőbbé egy város, egészséges életmód, stb... Nagyon érdekelnek a számítógépek, pontosabban a rajta futó programok.

A kisebbségi érzetemet és a kiközösítettséget úgy próbálom kezelni, hogy próbálom elhitetni magammal, mégse vagyok olyan gáz, mégse vagyok olyan értéktelen és különc, mint amilyennek beállítanak.

Többször beszólogatnak nekem fentebbiek + egyéb más dolgaim miatt. Néhányan valóban rossz szándékkal, sokan viszont azért, hogy segítsenek. De nyilván ígyis-úgyis elszomorít, ha „belémkötnek”. Sokszor lelkiztem, hogy más vagyok, mint a többiek.

Nagyon sokszor, hosszan elemeztem magamat, a többieket, értékrend, hobbik, stb téren.

Később rájöttem, hogy ez a dolgom se, és azse, sőt, amazse rosszabb, mint amit a többiek szoktak, esetleg még jobb is.

Mondok pár példát:

Én sokat olvasok fórumot, a jobbaktól tanulok, a rosszabbaknak segítek. Mostanában számítógépes programokkal kapcsolatban – leginkább, de néha az egészség témájában. Más mit csinál ehelyett? TV-t néznek – talán a legtöbben. Nézzük csak… van olyan film, amiből tanulni lehet, de sajnos sok a romboló – vagy legalábbis nem építő – sorozat. Nem hinném, hogy rosszabb dolog a CityVille, illetve a fórumok, mint a ValóVilág és a Megasztár. Illetve esetenként építőbb is lehet.

Én délután sétálni megyek, mások este kocsmába. Lássuk csak… a kocsmában sokat lehet röhögni, dumálni, és tényleg kikapcsol. Azonban, ha sétálsz egy ligetben, ott nyugi van, nagyon jó ellehetsz a gondolataiddal, álmodozhatsz. Ezen felül egészséges is, kiszellőztetted a fejed és kicsit mozogtál. Tehát nemhogy nem gáz, hanem még jobb is a séta, mint a kocsma.

18/L

UI: Ha akarod, majd megadom az e-mail címemet!

Én is hatosztályos gimnáziumban kezdtem. Aztán 9.-ben átmentünk páran nulladikba. Aztán a két nulladikat összevonták. Tehát a harmadik osztályom, de 8-an még együtt vagyunk azok közül, akik együtt kezdtünk hetedikben. 12.-esek vagyunk, jövőre végzősök.

Engem kezdenek befogadni. Egyik oka, hogy annyira rég óta együtt vagyunk - már ugye 8-an. Ezt mondták is nekem, hogy "beleivódtam" az osztályba.

12.-ben már nem, vagy jóval kevésbé szivatnak, és az addig kitaszítottakat is kicsit befogadják.

Persze nem BEFOGADNAK, de kedvesebbek, többet szólnak az emberhez, kevésbé kezelik kutyának.

Tehát az idő javít majd.

Amúgy nem jobb vagyok náluk, nem ezt írtam, nem ezt akarom bebeszélni magamnak. Hanem, hogy a dolgaim, az értékrendem nem rosszabb - sőt néha jobb is talán. De nem én vagyok jobb, hanem a dolgaim. Remélem, érthető.

Próbálj meg te is ilyen dolgokat bebeszélni magadnak, meggyőzni magadat!