Hogyan felejthetnék?

Lehet, hogy megkereshetnél egy pszichológust. Mondjuk az azért elég drága mulatság, de az biztos tud segíteni. És neki elmondani lenne talán a legkönnyebb, csakúgy, mint ahogy itt el merted mondani.

Én legalábbis mindig ezt hallom a tévében, hogy akik így járnak mint te, azoknak csak a nagyon kis része (ilyen 2-5%) fordul segítséghez, így a többség élete végéig hordozza a terhet.

Mondjuk szerintem most ezt hiába mondtam, mert nem fogsz elmenni, szerintem én se mennék el. Azt se tudom hol vannak, hogy az személy szerint tud-e ebben segíteni, na meg a pénzt előteremteni se könnyű hozzá, főleg titokban. És akkor még fel is kell állni, el is kell indulni, hogy na akkor most ezt végigcsinálom. Kár, hogy nincs olyan ismerősöd (legjobb barátnőd), aki tudna ebben segíteni.

Vagy egy másik megoldás az az, hogy bemész a rendőrségre, nekik biztos van olyan kapcsolatuk, hogy ők egyenesen a neked megfelelő pszichológushoz irányítanak. Ha "balhét" nem akarsz, akkor mondod, hogy nem akarsz balhét, nem akarod, hogy a szüleid megtudják, a neved, címed se mondod el, és feljelentést sem akarsz tenni.

Hát igen, ez a majd egyszer, ez kb olyan majd egyszer, mint ahogy eddig sem tettél sok mindent. :)

Kívülről vicces, belülről nem annyira, nekem is van több olyan dolgom, amiben ugyanúgy vagyok, mint te. Hiába mondom magamnak, hogy menni kéne, csinálni kéne, nem olyan egyszerű az... Főleg egyedül.

De ettől függetlenül csak bátorítani tudlak. Ha most nem teszel valamit minél előbb, akkor sosem fogsz.