Hogyan lehetséges ez a hatalmas árkülönbözet?

Ez a lehúzásos duma azoknak a sajátja, akiknek fogalmuk sincs, miképpen működik a gazdaság.

Nálunk is van olyan termék, amit 20 ezer forintért veszünk, 40 ezerért adunk el. Lehúzás? Ja.

De 50-10%ot is rá lehetne tenni. Bár van olyan, aki ezt is sokallja.

Mond meg nekem, miből lesz kifizetve az üzlet bérleti díja, a víz, világítás, fűtés, futár? Miből fizet bért a dolgozóknak a tulaj?

Ne gondolkodj sokat, segítek: Abból a felárból, amit te most soknak tartasz.

Nem csak a nagyker árat számold, hanem a rezsit is.

Nem vagyok kereskedő. Amíg nem üzletben dolgoztam, én sem láttam át ezeket a dolgokat.

Azt gondoltam, hogy ha olcsóbban adnák (tehát nem dupla áron, hanem csak kicsit többért), annyival megnőne a forgalom, hogy így is bejönne annyi, amiből ki lehet mindenkit fizetni.

De ez nincs így. Nem lesz számottevő forgalomnövekedés. Nem kell olyan sok.

Többféle dolgot árulunk. Van, amire tényleg éppen csak rá teszünk egy keveset. Még 5% sincs. Nem tartjuk raktáron, ha rendel valaki, el kell érte menni. Az el is viszi az %-ot, de nem lehet megtenni, hogy ne legyen a palettán.

Van olyan termékünk, amelyen ugyan a kulcs alacsony, de milliós tétel, több százezret "kaszálunk". De kb. 3-4 hónap adunk el egyet.

Amikor azt látod, hogy nagyon-nagyon le van valami akciózva, az mögött az van, hogy "beragadt" a termék, szezonális, elavult. Kell a hely az új készletnek, s legalább pénzénél legyen a bolt.

Azaz adja annyiért, amennyiért vette, csak a hely felszabaduljon, s ne álljon benne a pénze.

Vegyünk 100 ezer forintos nettó bért. Az bruttó 160 ezer forint (nem vagyok képbe, mi egyéb terheli még esetleg a bért, de ennyibe biztosan kerül a munkaadónak a száz nettó).

Nálunk van 5 alkalmazott, s egy tulajdonos. Vegyük őt is csak ilyen jövedelemmel. Az 5x160 ezer forint=800 ezer forint csak a bér.

Az említett 20 ezer forintért vett, de 40 ezer forintért árusított cipőből el kell adni 40 párat. 24 nappal számítva 1,66 párat. Ennyi el is megy. Baj is lenne, ha nem adnánk el ennyit. A megszokott mennyiség olyan 5-6 pár (nem utcai cipőket árusítunk, ezekből ennyi fogy). Nincs mindegyiken 20 ezer forint pluszban. De legyen. Az 2 880 000 Ft (6 pár, 24 nap). Ebből lejön a bér, marad 2 080 000 Ft. Rákérdeztem: a helyiség bérleti díja havi 700 ezer forint (1 380 000 Ft), a világítás 125 000 Ft (1 255 000 Ft), telefon (mobil és vonalas) 48 000 Ft (1 207 000 Ft), webszerver 34 900 Ft (1 172 100 Ft), átvállalt futárköltség 30 000 Ft (1 142 100 Ft). Egyéb dologi kiadásokat, könyvelőt stb. nem számolok.

Jaj de jó, havi egymillió nyereség, ne panaszkodjatok. Nem is panaszkodunk, de talán észrevetted, valami kimaradt. Az áru nincs megvéve. Napi 6 párral számoltam, 24 nap. Akkor az 6x24x20 000 Ft=2 880 000 Ft. Tehát a nyereség 1 172 100 Ft-2 880 000 Ft=−1 707 900 Ft).

Mielőtt bárki felvetné, hogy akkor miért nem zárunk be, illetve csalok, mert nyilván nem csak cipőket adunk el. Valóban így van. A felsorolt kiadásokat minden eladásra kellene elosztani. Összességében nem vagyunk veszteségesek. De talán ezzel a kis logikai hibával is belátható, hogy az az 50%-os felárra lehet mondani, hogy lehúzás, ám csak így. (A számok tendenciák, jellemző értékek)

Ha csak 10%-ot tennék rá, akkor sokkal többet kellene eladni ahhoz, hogy ugyanennyi bevétel legyen. De nem kell annyi. Most szinte minden cipő akciós, sok 30%-os. Forgalomnövekedést nem hozott.