Mi a véleményetek a dolgaimról, túlreagálom, idővel elmúlnak? Bővebben lent.

Általános iskolában kezdődött, alig volt barátom, rengetegszer csak egymagamban ültem volt hogy órákon át (ugye a napközis időszak). Lányok kb nem is barátkoztak velem, inkább elhajtottak.

Aztán 7-8 ban kicsit könnyebb volt, lettek barátaim, kezdtem jól érezni magam. De beindult a pattanásos korszak, a bőröm eléggé gázos állapotban volt. Nagyon nem is mászkáltam sehova, 2 kezem megtudom számolni hogy az iskolán kívül hányszor voltam haverokkal bárhol. És akkor még a lányos témáról nem is beszéltem, szerintem csak szánalomból beszéltek velem amikor beszéltek, így nem is nagyon kerestem a társaságukat, úgygondoltam mindenkinek jobb így.

Elballagtam, 9. osztály amikor kimész a folyosóra körbenézel és legszivesebben kiugranál a 3.ról mert azt gondolod hogy csak te vagy ilyen szerencsétlen. Itt kezdődött az hogy elkezdtem foglalkozni a külsőmmel, és jöttek a problémák. Amikor nevetek, mosolygok tisztára olyan mintha egyáltalán nem állna jól, a fogaim egész kicsik ( :) ) és még hézagos is, akkor még elég komolyan pattanásos volt a bőröm is. És itt konkrétan NEM tűntem fel a lányoknak, a folyosón csak ültem, nagyon nem beszélgettem az osztálytársakkal, mindíg külön voltam, meg voltak egyébb megjegyzések a külsőmre is.

10.-ben kicsit megindult bennem az élet, elkezdtem gyúrni, gondoltam ezzel a gondjaim 50%-át megfogom oldani mert ugye egy jótestű srácnak elég jó esélyei vannak, márcsak az első bányomás is, meg ha annyira nem jóképű ez kicsit elvonja a figyelmet a dolgokról. Kezdtem jól érezni magam a bőrömben, olyan volt mintha ujjá születtem volna, egyszerűen lehet hogy hülyén hangzik de a rengeteg kiláthatatlanság után ez egy új életet jelentett.. Jöttek a dícséretek, hogy még a végén jó pasi lehetek, dejó alkatod van ehez a sporthoz, mégcsak kiegészítőket se szedtem, minden jobb volt,, megfeletkeztem a hibáimról. Sokkal bátrabb , magabiztosabb lettem és már voltak céljaim, nem éreztem hogy egy helyben toporgok. Kicsit olyan volt mintha a lányok tényleg nem csak átnéztek volna rajtam. Gondolom az önbizalomnak köszönhetően egész jól beilleszkedtem a közösségbe.

11. Az eddigi legjobb évem volt, a gyúrásnak köszönhetően régi haverokkal ismét jó barátok lettünk, többször is lehetett volna párkapcsolatom, amit elszúrtam de rendesen, többet akartam, beleestem abba a hibába hogy külső alapján ítéltem, és most kezdtem felfogni hogy mennyire megváltoztam a hónapok alatt. Végre elkezdtem tervezni a jövőmet is volt értelme tanulni, tudtam mit akarok, elhittem hogy végre én is lehetek valaki, és mindent feltettem a kondizásra, a dagadó izmokra, ez egyfajta második élet volt. És ez volt az egyik legnagyobb hiba amit eltudtam követni az eddigiekben.

A kondizásnak nálam az lett volna alényege, ezt leirtam már, hogy külsőre vonzóbb legyek a lányok szemében.

És itt kezdődtek a problémák, rájöttem hogy az az önbizalom amit megszereztem ha írhatom így, szart sem ért, bejött egy új stílus, egy új világ. Ismét körbenézek a folyosón és azt látom hogy mindenki jobban néz ki mint én, és esélyem sincs egy olyan lánynál aki tényleg tetszik nekem, mint belsőre, mint külsőre.

A kondit abbahagytam mert elkezdett repedezni (stria) a karom, mellkasom. Aztán állítólag csak bemeséltem magamnak hogy kopaszodom, ugye most ez a túrjuk fel a hajunkat a stílus van, és a halántékomon olyan mintha már elhullot volna hajam, de aztmondják hogy ez am sincs mindenkinek, m1 a lényeg hogy belenézek a tükörbe és azt látom hogy nagyon gáz az egész. Aztán tök nagy orrom van xd, és ha nem lenne elég még mindíg itt a fog, mosoly probléma, és ugye amire feltettem mindent a sportól le kellet mondanom, mert csak nagyobb kárt csináltam volna így ha folytatom, mert testépítő nem akarok lenni.

Szóval kilátásom megint teljesen gáz, úgy vagyok vele hogy esélyem nincs egy párkapcsolatra, az ediggi szintet amit elértem sportal cseszhetem mert szépen lassan épülnek le az izmok.

Gondoltam elmegyek úszni, az bár nem építi az izmokat de attol félek hogy kapok egy tök gáz testalkatot, ezen kívül, semmire sem vágyom jobban mint egy párkapcsolat,, lehet ezt már túl sokszor írom le mostmár.. Talán lenne egy lány mostanában tök jól elvagyunk, kb mindíg nevet mikor beszélgetek vele (persze nem mint afakutya) csak látszik rajta hogy nem csak eg yselejtnek tart, és persze már másfél éve párkapcsolatban van, tehát eddigiek alapján ez is kilőve.

De legalább kiirtam magamból a bajaimat, mongyuk jobb nem lesz mert reggel kezdődik minden előröl.

Bocsi a hosszú szövegért meg a helyes írésért.

Ha van valami véleményetek, tapasztalatotok akkor érdeklődéssel várom.