A véleményeteket szeretném kérni! Ezt a verset én írtam. Kinek hogy tetszik? Őszinte válaszokat szeretnék.

Az egyik barátomba vagyok szerelmes, már nagyon rég óta, és róla/neki írtam ezt... Nem fogom neki odaadni, arra nem lennék képes. Ráadásul most a legjobb barátnőm is érez valamit a fiú iránt, és muszáj volt valahogy kiönteni a szívemet.....

Megbántottál, kihasználtál, a lelkemet megölted!

De igen, én még most is szeretlek.

Nem tehetek róla, szeretnék változni, de nem tudok.

Mert maga az ember feledésbe mered a saját és a másik érzései mellett.

Hiszen az érzések nem irányíthatóak,

tudom jól, mert szeretlek... éppen ezért szenvedek.

És nem veszed észre, hogy mikor mással vagy, mennyire elfog a méreg és a bánat!

Irigylem őt, bár a legjobb barátom,

de a szerelem erősebb a barátságnál bármi áron!

Azt írtad egyszer, olyan vagyok, mint egy angyal,

ha nem is így, de épp ezekkel a szavakkal.

Jól esik, hogy így vélekedsz rólam,

bár a szívem mélyén a démon otthon van.

Hányszor elképzeltem, milyen lenne veled,

reggel úgy felkelni, tudom ott vagy nekem.

A szívemnek nem tudok parancsolni, de nem is akarok.

Szeretni foglak, amíg meg nem halok.