Miért van az, hogy a férfi agy fogékonyabb a tudás elsajátítására? Nem igazságtalan?

Hát, én mérnök vagyok nőként, és nem egy pasit ismerek, aki hülye hozzá, máshoz viszont nagyon jól ért. Nem szabadna általánosítani az alapján, hogy te mit tapasztalsz magadon. Te olyan vagy, amilyen, más meg nem olyan, mint te.

Nagyon szeretem a logikai, stratégiai játékokat, de ezek mellett ott van bennem az, hogy vizuális vagyok, és gyerekkoromban úgy tanultam meg hosszabb verseket, hogy apám elmutogatta, magolni soha nem tudtam, vagy értenem kellett, amit tanulok, vagy kötni valamihez, és akkor gyorsan meg tudtam tanulni. Ez azóta sem változott. Van egy öcsém, ő is mérnöki vonalon mozog, emellett nagyon ügyes fotós (költ is rá, de nem ez a főállása, plusz melókra viszont fel szokták kérni). A konyhában mindketten egyformán ügyesen mozgunk.

Ismertem egy egyetemi matektanárt, ő meg mellette zenél.

Nem értek egyet a kérdésben foglalt előfeltevéssel.

Ami a mérnöki-műszaki vonalat illeti: másképp tanul a nő és másképp a férfi. Az egész műszaki oktatás, és a műszaki munkahelyeken való betanítás is a férfiakra és az ő módszereikre alapoz. Ez pedig: vessük bele a mélyvízbe, ha megfullad, jó, ha megtanul úszni, úgy is jó.

Az eddigi tapasztalataim szerint a műszaki/IT pályán a módszer: ha nem tudja, akkor is csináltassuk vele. Bármely más szakmában ez így néz ki: először tanítsuk meg neki, utána kérjük számon, és utána adjunk neki önálló feladatokat. A nőknek ez utóbbi módszer fekszik jobban, de ezzel műszaki pályán nem nagyon fognak találkozni.

Nőként ezt nehéz megemészteni. Nehéz is felfogni, miért kell három hétig egyedül nyüglődni valamivel, amit akár egy nap alatt el is magyarázhatnának, hogy kell megcsinálni, hogy utána hamar végezzek vele, és így megtanuljam. A férfiaknál ez valamiféle hősies küzdelemként és dicsőségként jelenik meg, így érzik, hogy elértek valamit. Küzdöttek érte, győztek, hurrá, ünnepeljünk! A nőknek meg az jön le, hogy kudarcot vallottak, mert nem képesek elsőre megoldani a problémát és csak nyüglődnek vele, és elmegy a kedvük, elhagyják a pályát.

Azt kell látni, hogy közben ugyanaz történik mindkét nem esetében: három hét nyüglődés és fejvakarás után meg van oldva a probléma. A férfi ettől jól érzi magát, a nő rosszul. Pedig az eredmény ugyanaz.

Áh! A nők nem hülyébbek. Csak a munka- és tanulási módszerek itt kifejezetten a férfiakra vannak szabva.

De igazságtalan.

Viszont a fogyatékosok, illetve öngyilkosok is főleg férfiak.

Meg a nagyon buta emberek is.

Az Y kromoszóma sérülése esetén ugyanis nem lehet a sérült kromoszómát helyettesíteni.

Míg az X kromoszómát tudja pótolni a másik X kromoszóma, ha nem is feltétlenül tökéletesen, de általában megfelelően.

Meg a férfiak kreatívabbak is majdnem mindenben, viszont a társas kapcsolatok és a kommunikáció terén a nők igazodnak el jobban.

Plusz az oktatási rendszer is a lányokra van szabva.

8. osztályig egész biztosan.

Szóval emiatt a lányokat nem éri hátrány.

Na, azért ez a dobjuk be a mély vízbe, máshol is jelen van. Anyámat annak idején ugyancsak bedobták a mély vízbe kezdő tanítóként, és sikerült neki. De nem nagyon foglalkoznak betanítással, esetleg elmagyarázzák egyszer a dolgokat az új kollégának, aztán szóljon ő, ha elakad, nem állnak mellette, nem fogják a kezét.

Talán az orvosi pályán maradt meg a rezidens években, hogy ellesheted a szakmát a professzoroktól, és majd utána engedik el a kezed. De erről nincs tapasztalatom, ha van itt, aki benne van, megerősítheti vagy megcáfolhatja ezt.

Különben általában akire "rásózzák" a betanítást, általában nem is szívesen csinálja, sokan úgy állnak hozzá, hogy nyűg, lenne más dolguk is, amúgy is úsznak a feladatok, és még ez is. Én is tanítottam be már új kollégát egy helyen, én direkt odafigyeltem korábbi tapasztalatok miatt, hogy ne csak összecsapjam a dolgot, ez pedig nagy segítséget jelentett az új kollégának is, így jobban tudtunk a továbbiakban együtt dolgozni, meg is jegyezte, hogy ez mennyivel jobb, mint amit máshol tapasztalt. Persze, nekem ott van a háttérben anyám, aki pedagógus, és talán ragadt rám a módszereiből valami, bár én nem tanítanék iskolában, ahhoz nincs érzékem, de a munkában is hasznát látom.