A szorongást mi oldja a legkevésbé?

Valójában mind ugyanolyanok vagyunk. Te is "úr" vagy csak elfelejtetted.

Te megteremted a gondolatokat, érzéseket - de egyben belefelejtkezel ezen formákba (azonosulsz velük). Ezt hívják rabságnak.

Ezért Te szolgálod a saját teremtményeid. Pedig igazából ők szolgálnának téged.

(Ezt nem veszed észre, mert nem látod belül az a "kezet" amivel mindezt létrehozod.)

Most mondhatod hogy - ezt senki nem monda el, senki nem tanította meg, és látszólag a körülötted levő emberek ugyanígy saját gondolatfolyamataik rabjai ~ azonban ez rajtad nem segít.

Ezt az egészet ne hidd el, csak gondolj bele egy pillanatra mi van ha így van.

Ezt azt is jelenté hogy ha sikerülne megtalálnod a keletkezés pontját, ahonnan minden jön (viszont nem azonos semmivel) akkor tetszőlegesen, saját kényed kedvére hozhatnál létre bármilyen gondolatot ~ és egyben szüntethetnéd is meg azokat. Ezt hívják szabadságnak.

Azt hogy így van-e vagy sem, hiába is mondaná el valaki (minténhogyleírom) mert ez megint csak nem visz előrébb. Csak a saját belátásod, és tapasztalataid vihetnek előrébb..

Minden estre örülök hogy sikerült feloszlatni a korábban megjelenő szorongást. Az egység bármilyen mintát képes úgy látni ahogy az van. Szeretünk téged pont azért mert te is olyan vagy.

Legyen szép napod :)

Hogy mi oldja a legkevésbé?

Az, ha nem teszel ellene semmit.

(Ez kimaradt az előző válaszomból.)