Miért érzem azt, hogy nem vagyok elég jó?
Figyelt kérdés
Úgy értem, azt érzem, van talán 1-2 pozitív tulajdonságom, de ezek eltörpülnek a sok rosszhoz képest, amilyen vagyok és amiket elkövettem bűnöket. Sok hibát követtem el, sokszor nem megfelelően reagáltam bizonyos dolgokra az életben. Ha lehetne, ezeket legszívesebben eltörölném. Olyan jó lenne hiba nélkül élni, tökéletesnek lenni. A szabad akarat áldás és átok egyben, mert van ugye szabad akarat, de emiatt sajnos elkerülhetetlen az, hogy rossz dolgot követ el valaki, vagy hibázik. Emiatt pedig bűntudatom van. És ennek a dolognak nem találom sehogy a feloldását. Minden egyes hibámat visszavonnám, ha tudnám.2020. márc. 12. 22:20
11/38 anonim 
válasza:
válasza:Még mindig nem válaszoltál csak süketelsz! Mi az hogy hibák???? Érted a "konkrét" szó jelentését??
12/38 anonim válasza:
Huh, de jó téma.Ha valakinek van kedve privátban dumálhatnánk.
13/38 anonim válasza:
Egyébként kérdező, ezek a gondolatok bennem is megfogalmazódtak már.
14/38 A kérdező kommentje:
Oké, én támogatom
2020. máj. 21. 21:27
15/38 A kérdező kommentje:
Azt érzem, mindenkit elmarok magam mellől :( A barátok mint dobbantottak mellőlem és ignoráltak. Családdal való kapcsolatom pedig közelít a 0-hoz, sokszor van feszültség. Lelkileg és mentálisan teljesen padlón vagyok, annyira sérültem lelkileg, annyi sok bántást kaptam már sok embertől, hogy párkapcsolat fel sem merült bennem, mert csak a sebeimet, meg sérüléseimet vinném a kapcsolatba, amivel a másik féltől venném el az energiát, a levegőt, a boldogságot. Családi életre totálisan alkalmatlan vagyok. A világban teljesen idegennek érzem magam, elidegenültnek, az utcákon a sok boldog, vidám ember között úgy járkálok, mint egy zombi, vagy mint egy sápadt, gyenge kísértet. Senkiben sem tudok megbízni, mert kb mindig visszaéltek vele. Meddig tudom ezt csinálni ? Meddig ? Nem vagyok integráns része ennek a világnak, üres vagyok, szürke, az érzések totálisan kivesztek belőlem, sodródok az árral, és várom, mikor érek partot....
2020. máj. 21. 21:36
16/38 anonim válasza:
Szerintem, néha nagyon sok ember érzi ennyire elveszettnek magát.A véleményem szerint magadra kellene koncentrálnod, azt nézni neked mi a jó és mi tesz boldoggá.Ha magadban megtalálnád a boldogságot, akkor el kezdenek majd akár észrevétlenül is körőlvenni,a hasonló emberek.Tudom, hogy traumákat amik érnek, más emberektől nagyon nehéz feldolgozni, de azt ne felejtsd el, hogy a külvilág csak egy tükröt tart eléd.A döntések és a lehetőségek a tiédek, előtted állnak.Az írásodból nekem nagyon az jön le, hogy te magadat okolod minden rosszért.Én is csináltam ezt, sokáig aztán rájöttem, hogy ezzel csak még mélyebbre rántom magam.Az igazság az, hogy fel kell nőni és felelősséget kell vállani, a rossz és a jó döntésekért is.
17/38 A kérdező kommentje:
Egy rossz döntés akár emberéletekbe kerülhet (pl: Titanic) Én most úgy érzem magam, mint a Titanic, és egyre közelebb jön az a bizonyos jéghegy. A vége tudjuk, hogy mi lesz- be fog csapódni. Az én életem is ilyen, nagyon rossz irányba kormányoztam a hajómat, és mostmár hiába kapálózok esztelenül, nem tudom megváltoztatni az irányát. Konkrétan olyan közel van az a jéghegy, hogy már túl késő irányt váltani, akármennyire is kapálózok. Elkerülhetetlen a becsapódás. De akkor legalább megszűnik a bizonytalanság. Nem tudok mit tenni. A jéghegy jön. És vége lesz mindennek....
2020. máj. 21. 22:02
18/38 A kérdező kommentje:
Egy élettelen zombiként kell leélnem a hátralévő életemet. Minden hiábavaló. Semmi örömöm nincs életem, traumám meg annyi, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. És ezekből egy jópár eléggé súlyos trauma.
2020. máj. 21. 22:07
19/38 anonim válasza:
Ha Titanicot nézzük, akkor nem kellett vállalnia valkinek a felelősséget azért ami történt?Vagy ha okoz valaki egy balesetet egy rossz döntése miatt, akkor nem vállalja a felelősséget.Ha egy rossz döntés emberéletbe kerül, az nagyon keserű dolog.De ugye itt most burkoltan nem öngyilkosságról beszélsz?
Mert annak aztán végképp semmi, de semmi értelme.Akkor már inkább próbálj meg egy szakembert.Sohasem késő tanulni a hibáinkból, és változtatni.Már amire van ráhatásunk, nyílván a múltban lévő dolgokat nem tudod meg változtatni, de lehetsz mindig jobb ember, aki okult a hibákból.
20/38 anonim válasza:
Nekem is gyerekkorom óta rengeteg traumám volt.Aztán most 34 évesen értem el arra a szintre, hogy kellett egy rohadt nagy pofon, hogy el kezdjem a saját életemet élni, és nem mások elvárásai szerint.Illetve, hogy a rengeteg traumát megértsem, rohadtul magamba kellett néznem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!