Mit jelent számodra a black metal?

Régi kérdés, de azért válaszolok :D

Nekem ambivalensek az érzéseim a black metallal kapcsolatban, mert az all-time kedvenc előadóim közül 3 black metal banda, viszont a metal zenék, sőt, még a black metal zenék 99 százalékát nem kedvelem (nem is utálom, egyszerűen csak nem ad át semmit, egyszer meghallgatom, és kb ennyi). Ma már kb csak azért szoktam új black metal dolgokat hallgatni, hogy képben legyek valamennyire, hogy hol tart a műfaj

A 3 kivétel a Mayhem, a Burzum, meg a Thorns, de egészen más-más okokból.

Nekem a Mayhem De Mysteriis lemeze testesíti meg azt a "monumentalitást", amit semmilyen más zenében vagy albumban nem (Kivéve a Thornsban, de azt majd később). Egyszerűen olyan szinten "nagyszabású" a hangzás, picit olyan, mintha egy operát vagy egy musicalt hallgatnál, csak metalban. Sajnos ahhoz az albumhoz még csak hasonlót sem találtam soha.

A Burzumot meg egyszerűen az atmoszféra miatt szeretem. Random példa, pl a Lost Forgotten Sad Spirit kb 2:30-tól.. Elég nehéz szavakba önteni, hogy pontosan milyen hatással van rám, de az biztos, hogy hatással van (ez az, amit a zenékben műfajtól függetlenül állandóan keresek). + Vikernes régi vokál stílusát imádom, elképesztően egyedinek hat a 200 generic lélektelen hörgős vokalista mellett.

A Thorns meg, ami a kedvenc előadóm valaha, azért szeretem, mert picit megvan benne mindkettő. Szerintem Snorre volt az a gitáros, aki a black metal jellegzetes stílusjegyeit a legjobban képes volt felhasználni, úgy, hogy közben még ma is eredetinek hat (Elsősorban a Grymryk és a Trondertum demókról, meg az Emperorral kózös splitről beszélek, a debut album is rohadt jó, de az "máshogy' az), amellett, hogy kb ő találta fel Euronymoussal a tipilus norvég bm hangzást

A Thornsban egyszerre van meg a Mayhem debut albumának a "színpadias" jellege, a monumentalitása, úgy, hogy közben Snorre sokkal "sötétebb" hangzást és riffeket tudott írni, mint Euronyous, és a Burzum atmoszferikussága.