Hogyan szerezhetnék barátokat? Adjatok valami tanácsot pls :c

>Úgy érzem hogy mindenkinek van egy legjobb barátja/barátnője és csak én vagyok ilyen szerencsétlen.

Nem igaz, nekem pl nincs.

Kezdj kezdetben fejlődni, fejleszteni magadon.

Pl te magad is kijelentettél dolgokat.

Miért nem vagy kellemes társaság?

Kinek mi a kellemes.

Személyiség, hobbik, szokások, létszám tűrés stb... Sok mindenből tevődik össze.

Amennyiben 1-2fő mellett se tudsz kommunikálni, akkor ideje fejleszteni azt.

Jómagam naaaagyon ritkán igénylek társaságot, akkor is csak 1 vagy pár fős (5fő max).

95%-os introvertált vagyok, ám a kommunikáció nem okoz gondot.

Az utcán is bárkivel elcsevegek.

Az más kérdés, hogy 5 perc alatt tudom, hogy lesz-e jövője valamilyen formában a kapcsolatteremtésből.

Engem a legtöbb ember untat, nem érdekesek.

De ez más téma.

A lényeg, hogy az introvertáltság se lehet kibúvó a megfelelő kommunikáció alól.

Valahol el kell kezdeni, nyitogasd szárnyaid szépen.

Huszonévesen ideje, főleg hogy az extrovertált társadalomban a magad módján kibontakozz és ne söpörjenek szőnyeg alá.

Ez visszaüthet a magánéletedtől a karrierig minden területen.

Szerinted, mi a "jófej személyiség"?

Mindenki a maga stílusában kommunikál. A kommunikáció gyakorlása, fejlesztése alatt kutakodj olyan személyek felé, akik hasonlóan kommunikálnak.

Pl én az 1 V 1 - es beszélgetéseket jobban szeretem. Utána a kisebb társaság 5 főig.

Mert mindenki kellően figyel egymásra.

Legutoljára hétvégi pihenőmet új ismerősömnél töltöttem.

2 napon át be nem állt a szánk és kiderült, hogy rokonok is vagyunk.

Mint mondtam: nem igénylek igazán emberi társaságot, de mégis sokan várnak tárt karokkal.

Ám ez a kis "közösség" nem egyik napról a másikra alapozódott meg.

Ismerkedtem, szelektáltam, kik azok akikkel megvan az összhang, érdeklődés, közös témák stb.

Pl egy adaptert kerestem városszerte, betévedtem egy üzletbe és a kasszánál a tulaj volt.

Mondta, hogy ilyet nem tud adni, de meglesheti az eredetit amit kezembe szorongattam.

Felmentünk a műhelyébe, megoldotta a problémát és nagyon jót beszélgettünk.

No, ő azóta egy barát, aki vállalkozásomba is besegített kisebb szerelésekbe, meg ismeretsége előny volt. Nagyker méterárus haverját bemutatta.

Én meg intéztem nekik fotóst, akitén ismerek.

Mai napig akárhányszor ott megyek el felé, beugrok vagy minimum beköszönök.

Stb. Sok sztori van még.

Nem kell partiarcnak lenned, hogy ismerkedj.

Add önmagad önazonosan, úgy fogsz csak hozzád hasonlókat találni.

"sehol se kellettem igazán"

Kérdezem azt: vajon neked ők kellettek-e volna?

Mik az igényeid? Mit tudsz adni egy kapcsolatba?

Hiszen adok-kapok elven mennek ezek a dolgok.

Nem várhatod el azt se, hogy valaki téged rakjon rendbe, elviseljen.

Itt jön képbe az önismeret, önértékelés, tedd rendbe magad, ám úgy hogy önagonos maradj, csak a számodra is komfortosabb pozitívabb éned.

Te kihez mennél oda szívesebben?

Depis, kedvtelen, bizonytalan emberhez vagy egy kellemesebb kisugárzású emberhez?

Rengeteget számít az, hogyan érzed magad belül, mert az kihat a megjelenésedtől kezdve a környezetedig mindenre.

Csak egy minapi pl.

Láttam a felvágottas pultban lévő csajszi kedvtelen volt.

Semmi extra beszélgetést nem nyomtam le, csak a szokásos mit kérek, ám azt kedvesen.

Majd elköszönéskor a szemébe nézve mosolyogva megköszöntem és szép napot kívántam.

Kis fáziskéséssel pedig utánam köszönt, immár jobb kedvvel.

Ennyit számít a megjelenés és az, hogy az alap kommunikációt, hogyan kezeled.

Sokat számít az, hogyan viszonyulsz emberekhez és milyen a megjelenésed, szavaid, hangnemed.

Mindehhez viszont magadban kell rendet tenni.

A szorongás vajon tényleg szorongás-e, nem e szimpla izgatottság?

Ez se mindegy.

Avagy csak az évek alatt felhalmozódó izgatottság, kommunikáció hiányának avagy annak nem gyakorlásának eredménye.

Hiszen 23 éves vagy és nem megy az alap.

A szorongás komolyabb és több fizikai tünete is van.

Ideje fejlődni.

Olyan, mint a biciklizés, valahol el kell kezdeni.

Belejössz onnantól már természetes lesz.

Szóval, mik is az igényeid, ha a fentiek önmagad felé megvalósulnak?

Milyen személyiség, egyéniség, hobbik, témák, elvek azok melyek megalapoznák számodra a barátságot?

Keresd a válaszokat.

Önmagad.

Személyiséged.

Igényeid.

Kik jöhetnek szóba.

Adok-kapok elv.

Ui.: nincs olyan ember, aki mindenkinek megfelelne vagy tetszene.

Ahogy biztos számodra is vannak olyanok, akik szóba se jöhetnének.

+ne görcsölj dolgokra! Csak felesleges marcangolás.

30N

Én is rengeteg ideig inrtovertált voltam, és visszahúzódtam mások elől, de ezen könnyen lehet változtatni:)

Nekem pl. az segített, hogy megtaláltam a saját önkifejezési formámat (Nekem ez az ölelkezés volt, amit a Sons Of Anarchy - Kemény Motorosok nevű sorozatban láttam:) )

Barátokat szerezni amúgy nagyon könnyű, meg kell találnod azt a társaságot, ahová úgy érzed, hogy te is tartozni szeretnél:)

Nem írod kisvárosban laksz vagy nagy városban.. kicsit mások a lehetőségek itt és ott... sokféle hobbira van klub, csapat, ami érdekel téged, akkor te is tartozhatsz közéjük. Keress rá facebook-on csoportokra, van e olyan, ami érdekel téged. Itt a hozzászólásokat, bejegyzéseket szívesen olvasod majd és te is hozzászólhatsz. Kialakulhatnak jó barátságok, ha virtuális barátság, az se baj. De ha valakivel annyira egy hullámhosszon vagytok, telefonon is lehet beszélni. Ha neked van tapasztalatod valami kapcsán, akkor valaki örülni fog annak, hogy írsz neki, neked meg jó érzés lesz, hogy te tudtál neki segíteni.

Attól függ mit szeretsz... természetet? Lehet túrázni, vannak csoportok, van egy túravezető, a többiek nem ismerik egymást, de az ilyen helyeken úgy van, hogy közös érdeklődés kapcsán mindenki, mintha már ismerné egymást, úgy beszélgetnek.

Ha szeretsz fotózni, fotóklubbok is vannak és még sok más egyéb. Te találd meg, hogy mihez van kedved, miben vagy ügyes, ez így örömöt fog adni neked.

Ha nem megy élőben az ismerkedés, régebben nekem sokat segítettek a virtuális kapcsolatok is. Kicsit én is úgy éreztem mindig, hogy a barátnőmre voltak mindig kíváncsiak, rám nem. Online ezt nem éreztem, és egy csetnél eleve úgy kezd el beszélgetni az ember, hogy nyitott és mer és lehet is kérdezni sokmindent, amit egy élő kapcsolatban csak mondjuk sok idő, míg eljutsz odáig, mert túl intim, vagy nem akarod megbántani.

Ha teheted, lehet macskád vagy kutyád, szerintem segítene a magányodon. A kutyások megint egy közösség, ha két kutyasétáltató találkozik, eleve úgy kezdenek el beszélgetni, mintha már ismerősök lennének. A kutya sok szeretetet tud adni, és mivel nevelni és foglalkozni kell vele, időd se lenne magányodba zuhanni.

Facebook-on lehet egy olyan profilod is, ahol csak a keresztneved szerepel és nem kell fényképet kiraknod meg ismerősöket belájkolni. Jelölj meg ott érdeklődési köröket, ennyi. Senki nem fogja tudni, hogy ki, azaz, hogy te szóltál hozzá. Szerintem ha ennyire szorongasz mindentől, kezdd ismeretlenül online. Nem kell senkinek se bemutatkoznod, hogy te nemtudom, például Kecskeméten a Posta melletti boltban dolgozol.

Közben meg gondolkozhatnál azon, hogy miért nem mersz hozzászólásokat írni. Vagy ismeretlenül úgy érzed, jobban menne? Nyilván az is egy álláspont, amit te gondolsz, így nem lehet hülyeség, amit gondolsz, írsz, stb. Ha gátol valami, kapd el az érzést, és fogalmazd meg, hogy mitől lehet. De ne azt mond magadnak, hogy nem tudom, nem tudom.

Beszélgetünk? Azt mondják gyakorolni kell csak. És megkeresni a félelmeidet, az aggódásod okát.

Melyik városból vagy amúgy?