Hogyan tudnám leküzdeni az önbizalomhiányom?
Sziasztok!
Régebben a csúnyácska lányok kategóriájába tartoztam, ezért tipikusan én voltam az, akit 13-14 éves korában nagyon sokat megaláztak az osztályomban. Középiskolában javult a helyzet, szuper osztályom volt, viszont mint szemüveges, vékony, hétköznapi lány, nem udvaroltak körül a fiúk - és igen, én sem voltam túl bátor, kicsit tartottam az emberektől, ezért nem mertem megmutatni magam. Kevés igazi barátom volt, és bár akadtak próbálkozók is, a szerelem nem épp az én asztalom volt.
Aztán kb. 1 éve változtattam magamon, kívülről-belülről: le a szemüveget, fel a bátorságot.
Azóta rengeteg pasi forgolódik körülöttem és fantasztikus barátokat is szereztem - mert végre ki mertem nyílni és önmagam lenni. Legalábbis kívülről egy belevaló csaj képét látják, de belülről azért tele vagyok kétségekkel.
Miért szeretnének pont engem? Miért mondják rengetegen, hogy gyönyörű, csinos lány vagyok (ezt a legnehezebb elhinnem, mert nekem tényleg sok nehéz percet okozott, amiért kigúnyoltak a külsőm miatt)? Miért érdekelnék én bárkit is (mindig azt mondják, régi és újabb barátaim, hogy tele vagyok belső értékekkel)?
Tehát sok bókot és dicséretet, sok kedves szót kapok, de én úgy érzem, hogy érdemtelenül. hogy nem vagyok sem olyan szép, sem olyan jó fej, amilyennek tartanak és félek, hogy csalódni fognak benne.
Ráadásul most van egy srác, akiről tudom, hogy bejövök neki és ő is nekem - csak hát megint ott a kétely hogy: "miért kellenék pont én egy ilyen pasinak, amikor minden kisujjára kaphatna lányokat"?
De nem akarok folyton ezeken gyötrődni. Szerintetek mit tehetnék? Idő kérdése, hogy elfogadjam, engem is lehet szereti?
Szia! Szerintem nem ok nélkül dícsérnek. Barátoktól kapsz elismerő szvakat,vagy idegenektől (is)? Azért kellesz neki,mert van benned valami,ami a többi lányban nincs. Gondolj így erre. Sok sikert! Bízz magadban!
További Szép napot! ;-)
Mindenkitől vegyesen :)
Tudom én, hogy nem, vagyok rossz ember, csak furcsa, hogy ennyien szeretnek... nem vagyok hozzá szokva.
válasza:Léteznek különböző trükkök, olvasmányok, amik fejlesztik az önbizalmad.
Emlékszem, szobatársam volt ilyen, mint te, ő pl. a szekrénye belsejét teleragasztotta cédulákkal, amik pozitív üzeneteket tartalmaztak, pl. "jól nézel ki", "kedves vagy", stb.
De egyébként idővel magától is fejlődik a dolog. Én is hasonlóképp voltam, de nem cetliztem meg semmi, hanem egyszer meguntam, hogy olyan semmilyen vagyok, szőkére festettem a hajam, elkezdtem sminkelni és vettem pár jó ruhát. Érdekes módon, hirtelen egy csomóan észrevették a "belső értékeimet". Ezek után csak nevettem rajtuk, mert azért elég mókás, hogy barna hajjal ezek az értékek senkinek nem tűntek fel :D
Te ugyanaz az ember vagy, aki régen voltál. Akkor kevés barátod volt, egyszerűen mert a külsőd miatt a többiek nem foglalkoztak veled annyira, hogy megismerjenek.
De gondolj bele, azokban a barátaidban is kételkedtél? Vagy elfogadtad, hogy ők tudnak szeretni?
Ha ők szeretnek, az már egy bizonyíték arra, hogy szerethető vagy. Most csupán annyi történt, hogy a többi ember számára is érdekes lettél, és ők is rájöttek, hogy valójában milyen vagy.
Gondolkozz el ezen. Nem az a kérdés, hogy téged is lehet-e szeretni, hiszen eddig is volt, aki szeretett.
Neked az a problémád, hogy furcsa, hogy mások is észrevesznek. De ezt meg fogod szokni, hidd el. És ha már elhiszed, miért ne cselekednél és gondolkoznál úgy, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna? :)
Szó szerint ugyanez vagyok én.
Az a gond, hogy hiába ad tanácsot itt bárki is, mert ez egy nagyon nehéz munka, hogy valóban változni tudj. Én legalább 8 éve tudatosan formálom magam és alig haladtam előre.
Hiába mondjuk neked, hogy így vagy jó, ez nem elég, mert a tudatalattiban mélyen és erősen be van vésődve a sok kudarc, az értéktelenség érzése.
Én rengeteget agyaltam és nálam az 1. pont az volt, hogy rájöjjek, hogy igazából olyan értékes a belsőm, hogy büszke vagyok rá. Időközben külsőleg én is kikupálódtam és tetszek másoknak, így ez rendbe jött magától. De a mai napig emberkerülő vagyok. Most az önhipnózist akarom kipróbálni, az a lehetetlent is elhozza neked. Olvass róla, nem fogod azt mondani, hogy hülyeség!
Egyébként emlékezz vissza, hogy régen mik okozták hogy rondának érezted magad. Béna öltözködés, béna haj, soványság stb. Ami ezekből jelenleg is megvan, azokat itt az idő megváltoztatni. Áldozz a jó ruhákra, mert sokkal másabbul érzed magad, ha úgy nézel ki, ahogy szeretnél. Egyfajta sikert is ad, mert meg tudod valósítani az elképzeléseidet. Lassan belül is alakulni fogsz, de a teljes sikerhez direkt módon kell dolgozni, magától a sok elnyomott szenny nem fog eltűnni.
Ha ezotérikus hajlamú vagy, olvass utána a csakratisztításnak, csakrameditációnak. Nálam hamar javulást hozott.
válasza:Titok 1: Be kell látni, hogy nem vagy tökéletes, de az még nem jelenti azt, hogy ne lennél "elég" jó.
Titok 2: Nem kell senkinek megfelelned.
Olvass személyiségfejlesztő könyveket (az ezoteriát inkább hanyagold, mert nagyon visszaüt, sajnos láttam már ilyet). Pl. Feldmár.
Köszönöm az eddigi válaszaitokat! :)
Valószínűleg én is hibás vagyok, nem is kicsit, mert idővel annyira elhatalmasodott rajtam a kisebbségi komplexusom, hogy még csak esélyt sem adtam másoknak, hogy megismerjenek. Pedig én tipikusan a társaságszerető kategóriába tartozom, imádok emberek között lenni, mert egyszerűen szeretem őket.
Ma már kicsit másként látom a dolgokat, és úgy vélem, a külsőm csak engem akadályozott az ismerkedésben, mert én kötöttem negatív dolgokat hozzá, nem mások. Végül is akkor is sok "haverom" volt, de kevés barátom - ma már kicsit megfordult a helyzet.
Lehet, hogy tényleg címkéket fogok kiírogatni magamnak, hogy emlékeztessenek, azért szeretnek, amilyen vagyok. Nyilván hosszú menet lesz, de nem akarok kesergő, szingli harmincassá válni, csak mert azt hiszem, mások nem szeretnek, ha nem vagyok "elég jó".
Köszönöm a tanácsaitokat! :)
válasza:"minden kisujjára kaphatna lányokat" ez aranyos, azért annyira nincs sok kisujja :D
--
én is hasonlóan vagyok mint te, annyi különbséggel, h én nem voltam sosem csúfolódás tárgya, és nem hirtelen változtattam magamon, mindig is kellemes megjelenésűnek tartottak, sokaknak tetszem. Volt két kapcsolatom is és az elsőben nagyon megégettem magam, aztán a másodikban is kicsit, a lényeg h nem tudom elhinni, h kelleni fogok még egy férfinek. 19 vagyok csak, de ugyanígy belső gátlásokkal küzdök, pirulós lettem, és a környezetem magabiztosnak tart, pedig belül szorongok, és nem értem mit bírnak bennem. Most elkezdett javulni a helyzet, mert ezt megelégelve kijöttem külföldre au-pairkedni, ami elég sok önbizalmat ad, és itt is sok barátom lett, amit először nem tudtam hova tenni, de már kezdem elfogadni magam :) hajrá!
válasza:"minden kisujjára kaphatna lányokat" ez aranyos, azért annyira nincs sok kisujja :D
--
én is hasonlóan vagyok mint te, annyi különbséggel, h én nem voltam sosem csúfolódás tárgya, és nem hirtelen változtattam magamon, mindig is kellemes megjelenésűnek tartottak, sokakn
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!