Ha "mindenki más"; mindenkinek vannak rigolyái stb. , miért kell mégis leszólni a másikat, mégha igazán eltér, akkor is?
Én lassan tanulok, ráadásul újabban precízen is. Mivel reálos vagyok inkább - de nem reál gimiben -, ezért több tantárgyra is kell tanulnom, mint a többségnek.
Abban a kevés szabadidőmben, amit nem a suliban vagy itthon nem tanulással töltök, szeretek egyedül lenni. Általában gépezek, mindig van egy erős, meg több kevésbé erős érdeklődési köröm, szeretem a fórumokat, így nem unatkozom. Ha mégis, akkor ott vannak a Zynga játékai vagy kreatív dolgok [képszerkesztés, weblapkészítés, programozás (kezdő szinten tanulom ez utóbbit is)].
Egyedül lenni szeretek, de túl sokat itthon ülni nem, így sokszor megyek bicajozni, kocogni, vagy sétálni (és akkor fotózni). Szeretem a hidakat, parkokat.
Ha iskolai szünet van, akkor mindig beiktatunk valamit a legjobb barátnőimmel, vagy olyanokkal találkozom, akikkel ritkán szoktam. Persze, ha másfél hét alatt kétszer vagy háromszor találkoztam valakivel, azt már bőven elégnek érzem.
Vannak barátnőim, igaz, nem az osztályból. Viszont nagyon jó barátnők vagyunk. Úgy érzem, hogy sokkal többet nem is kéne találkoznunk, s ezt ők se igen igénylik - ők is valamennyire magányosak...
A gond az, hogy nagyon sok megszólást kapok.
Miért nem járok szórakozni, miért nem kapcsolódok ki (mintha a gépes hobbijaim meg a kocogás, stb nem lenne az...), miért egyedül megyek bicajozni, miért nem járok koncertekre stb-stb.
Azt sejtem, hogy a leszólok zöme jó indulattal van. Nem gúnyosan mondják, hanem tanácsként.
De mégis mondják, pedig tudják, milyen vagyok.
Nem értik meg, hogy én nem vagyok "eljárós", "társasági", nekem nem az lenne a jobb.
Ezekből a tevékenységekből se zárom ki magam teljesen, tehát tudom, milyenek, van összehasonlítási alapom. Igen, sokszor jól érzem magam társaságban.
De ezen a téren olyan vagyok, mint sok öreg: jól érzem magam a társaságban, de csak kevés ideig és nem tovább...
Mit tehetnék, hogy ezt elfogadtassam? Hogyan magyarázhatnám el annak, aki félt, vagy csak egyszerűen csodálkozik rajtam, hogy én így érzem jól magam; vannak barátaim, tartom velük a kapcsolatot, de ennyi elég is?
18/L
válasza:Nem vagyok biztos benne, hogy van tökéletes megoldás a problémádra, viszont muszály, hogy mindenki tisztában legyen az életviteleddel, a lelki világod miértjeivel, miért nem elég, ha te és a közeli barátaid tudják, sőt akár az is ha csak te?
Nem lehet, hogy picit jobban foglalkoztat mások véleménye, mint kéne?
Köszönöm a választ a regényemre.
Az egyik, aki segíteni akar de ezzel tovább ront a helyzeten az Apám. Nem Ő nevel. Igazából szeretem - természetesen -, de ha jön vagy én megyek hozzá, tartok tőle, hogy előhozza a témát.
Meg tényleg mindenhol bírálatot hallok az olyan életmódra, mint az enyém.
Amúgy is nagyon másak a szokásaim meg úgy minden, mint az átlagnak. S mindenért szólnak vagy kérdeznek vagy esetleg belém akarnak kötni. Ezt hogy ne vegyem észre?
válasza: válasza:A bírálatokat amik az olyan életmódnak szólnak, mint a tiéd, de nem neked szól, azokat mindenképpen figyelmen kívül kell hagynod. Azzal, hogy mások a szokásaid az nem baj. Ez lehet, hogy azért van, mert egyéniség vagy és nem tucat, de ezt én nem tudhatom. Aki ilyenekért szól az nyilván nem a barátaid közül kerül ki, hiszen egy barát azért barát, mert elfogad olyannak, amilyen vagy életmóddal, mindennel együtt. Aki kérdez, annak válaszolj, vagy ne, hiszen megint ott tartunk, hogy miért kell tudnia minden egyes körülötted lévő embernek, hogy mit, mikor, miért teszel, vagy mondasz??
Aki pedig beléd köt, az nem viseli jól, hogy nem vagy ugyanolyan tucat, mint ő, lehetőleg az ilyeneket küld el melegebb éghajlatra.
Előző válaszoló: Ez nem így van, hiszen az ember barátai és ismerősei is valamennyire része az életmódunknak, így megtapasztalják bizonyos szinten milyen a másiké, ha az nem mondja akkor is.
Kedves kérdező!
Ez a te életed, éld úgy, ahogy neked tetszik.
Ugyan ebben a helyzetben vagyok én is, tudom, hogy néha nem könnyű elviselni, ahogy egyesek "csak segíteni akarnak". Abból, mait leírtál, úgy tűnik, nagyon okos vagy, sokra viheted még, függetlenül attól, mennyire lógsz ki a sorból Egyébként is, a világot mindig is a különcök vitték előre és nem az átlag, bár senkit sem szeretnék megbántani, mindenkire szükség van!
Valahányszor egy aggódó ismerősöd előveszi a témát, mosolyogva és kedvesen köszönd meg az érdeklődését és nyugtasd meg, hogy te így érzed jól magad. Hidd el, még egy kis időnek el kell telnie, míg megszokják, hogy tőled mindig ugyan erre a békés, de határozott válaszra számíthatnak és lassan leszállnak rólad. Esetleg azzal is próbálkozhatsz, hogy bevonod őket abba, amit csinálsz (képszerkesztés, weblapkészítés, programozás), vagy legalább lelkesen beszélsz róla, hogy lássák, mennyire élvezed (ha jól értettem :-), és nem kényszerből foglalkozol evvel.
Minden jót!
25/l
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!