Mennyit és mikor szoktál elmélkedni, gondolkodni?

Én például egész nap rágódom a saját problémáimon, nem kell feltétlenül tevékenységhez kötni, hogy mondjuk pont akkor filozofálgatok, mikor zenét hallgatok. Lefekvés előtt azon gondolkodom, hogy mi fog történni velem holnap és milyen akadályokat kell leküzdenem, esetleg az egész hetemet elképzelem, és e miatt csak későn sikerül elaludnom.

19\L

Én minden éjszaka, akár órákon át se birok emiatt aludni... de ez már egész kislány korom óta így van, most 20 éves vagyok...szóval azt hiszem ez már könnyen így is marad.

Miről szoktam? Nyilván ha van valami problémám, akkor arról, ha nincs csak úgy elmélkedem mindenféléről, a világ dolgairól..stb... vagy verset írok ...

Nekem állandóan jár az agyam. Vicces, de tulajdonképpen csinálom magamnak a bajt. Ha éppen minden tökéletes a barátommal, akkor tuti eszembe jut, hogy fél évvel ezelőtt összevesztünk, és jaj, mi lesz, ha rájön, hogy ő akkor kiszeretett belőlem stb. A nagyobb problémákon meg az arra szánt időben agyalok. Nem engedhetem meg magamnak, hogy mondjuk mások előtt sírjak, így aztán ezekkel a kicsi, generált "problémákkal" elnyomom a nagyokat.

A nagyokon este gondolkodom, mikor aludnom kéne. Ezért félek lefeküdni is. Csak hogy az aktuális dolgokat mondjam, mikor békél meg a mamám, mennyire fog berúgni apukám, vajon felhív-e megint hajnalok hajnalán részegen? Miért nem tanultam, kukás leszek, nem megyek egyetemre, hülye maradok, de áh, kinek van kedve tanulni, a többiek sem tanultak, jaj, jó lesz holnap a csajokkal, hiányzik a barátom, de aranyos anyukám új pasija, de utálom anyukám pasijának a haverját. És ez így megy. Asszociáció asszociáció hátán. Ha 7kor lefekszem, akkor is tuti, hogy 11ig nem alszom, még akkor sem, ha tök sötét van, és csak a plafont bámulom.

A megpróbáltatásoktól igazán nem félek, fiatal vagyok még, "olyan még sose' volt, hogy valahogy ne lett volna" elven élek még. 17L

Időm szinte semmi. Soha nem érek a feladataim végére, holott annyit hajtok, amennyit csak bírok. Mindig túlvállalom magam.

Így elmélkedni csak akkor tudok, ha olyan munkát csinálok, ami mechanikus. Például ilyen a mosogatás, takarítás, sok esetben a főzés. Valamint a bkv-n való utazás.

Zenét hallgatni nagyon ritkán szoktam, mivel zenélek, inkább csinálom. Ha épp nem zenélek, akkor is inkább éneklek valamit, az nagyon jó, nyugtat.

Lefekvés előtt nem nagyon gondolkozom. Mivel képtelen vagyok leereszteni, nyugtatóval alszom, azt beveszem, elmegyek fürdeni, és mire végzek, kb. akkor kezd hatni. Akkor mély álomba zuhanok.

Annyi van, hogy kb. negyedévente adok magamnak pár nap szünetet. Elutazom a szüleimhez vagy csak bezárkózom a lakásba - na olyankor napokig csak elmélkedem :)

23N

Én szinte mindennap rágódom a dolgaimon, nagyon ritka, mikor nem így történik és nem feltétlen egy adott cselekvés közben. Ekkora az adott nap eseményein gondolkodom el, legyen az jó vagy rossz élmény. Ha rossz, akkor, hogy mit kellett volna másképp csinálni.

21/F

rengeteget. de tényleg.

legfőképpen azon, hogy kib_szottul magányos vagyok és szenvedek. szelektáltam magam körül az álbarátokat, ezért egy sem maradt. az állítólagos haverok sem keresnek. mindig én kerestem mindenkit, amit szintén meguntam. ráadásul múlt héten jöttem ki a kórházból, ahol pszichés problémák miatt voltam. egyszóval feladtam.