Létezik még rajtam kívül olyan ember, akinek nincsenek barátai?

Nekem azért nincsenek barátaim, mert kissé antiszociális vagyok. De annyira nem, mert vhol belül vágyom barátokra. Inkább az a baj, hogy kissé különc vagyok, és nehezen találok olyan embereket, akik elfogadnak és hasonlóan gondolkodnak, mint én. Már pedig olyanokkal nem tudnék barátkozni, akik teljesen máshogy gondolkodnak, más világban élnek, mint én. Most mondhatnám azt, hogy változzak meg és legyek nyitottabb az emberekre, de akkor az nem én lennék, és lehet, hogy akkor még boldogtalanabb lennék, mint így, barátok nélkül. Mindig is ilyen voltam, már mondhatni hozzászoktam és sajnos nagy az esély rá, hogy soha nem is lesznek barátaim. Persze alapjába véve nyitott vagyok, mert a volt munkahelyeimen is könnyen megtaláltam a közös hangot az emberekkel, de azok a kapcsolatok elég felületesek voltak, egyikük sem vált igazi baráttá (pont azért, mert másmilyen voltak, mint én).

létezik hát.