Mi az általad legdurvábbnak tartott gondolat/érzés/cselekmény/meggyőződés/vélemény, amit valaha megéltél?

Tudom ez nem fog durvának hangzani, de nem poénkodásból írom. Egyszer egy kislánynak, kb öt éve volt megmondtam h a répától nem fog megtanulni fütyülni. Ő nem értette, összezavarodott, de szerencsére a barátaim megnyugtatták h de, a répától meg fog tanulni. Utána nagyon rosszul éreztem magam, meg most is, mert egy ártatlan kis lelket megingattam a hitében. Semmi hasznom nem származott az egészből, egyszerűen azt hittem h mekkora király vagyok és megmutatom a kislánynak a valóságot. Nagyon csúnya dolog volt tőlem. Azért ez a legdurvább, mert minden rossz, ami az életben ért másoknak a hibája volt, vagy ha én hibáztam ak az többnyire nekem (is) fájt. De ez... Egy kisgyereket ábrándítottam ki "a saját szórakozásomra"! Úgy bántottam vkit h ő nem bántott EGYÁLTALÁN! Nehéz visszaadni azoknak a perceknek a hangulatát, jobb ha nem éltek át ilyet.