Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Miért félek ennyire az öregedé...

Miért félek ennyire az öregedéstől?

Figyelt kérdés

25 éves lány vagyok és egy ideje iszonyatosan pánikolok, de nem értem miért. Állandóan csak azt nézem ki hány éves és én milyen öreg vagyok már hozzá képest. És milyen jó lenne fiatalabbnak lenni. De olyan szinten hogy ezt az egészet már mániákusan csinálom. Minden nap bennem van az, hogy nem akarom hogy elteljen, mert minden nappal öregebb leszek és közelebb a 26-hoz. Minden lányra irigykedve nézek, aki fiatalabb. Régen ez nem volt nálam, nem tudom miért támadt fel ez így bennem, de iszonyatosan zavar már, hogy nem tudom leállítani az agyam. Egyszerűen félek és nem tudom mit tegyek. Másra szeretnék figyelni, nem arra hogy számolgassam mások életéveit meg a saját napjaim.

Van valaki hasonlóan ezzel? Igazából csak kíváncsi vagyok mást is aggaszt-e ez ilyen szinten, megoldás gondolom erre nincs, azon kívül hogy tereljem el a figyelmemet.



2013. okt. 8. 18:06
 1/9 anonim ***** válasza:
93%

Van párkapcsolatod? Elégedett vagy az életeddel?

Általában azok paráznak ezen ennyire, akik nem élték ki magukat fiatalon vagy nem volt még párjuk.

Nálam is jelen van ez a probléma, de azért ennyire nem agyalok rajta, mint te:)

2013. okt. 8. 18:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:
Nincs párom sajnos és valóban nem érzem azt, hogy kiéltem volna magam:( Ez is szokott bántani. Az életemmel sem vagyok elégedett, de jó úton haladok, azt csinálom amit szeretnék és talán elérem a céljaimat. De lehet tényleg emiatt van, hogy úgy érzem elvesztegettem sok időt, amit már nem kaphatok vissza. Nem úgy éltem ahogy szerettem volna és ezek voltak fiatalság szempontjából a legszebb éveim. Nem tudom, ha boldog leszek valamikor elmúlik-e ez a félelem, de remélem.
2013. okt. 8. 18:49
 3/9 anonim ***** válasza:
81%

Rátapintottam... Nálam is ez a helyzet. Főleg akkor rossz, mikor látom, hogy a ma 16-17-18 évesek miket csinálnak, amiket én elszalasztottam. Sajnos ez a későbbiekben visszaüthet még. Az életnek megvan a maga folyása. A fiatalság a bulizásról, szórakozásról, sok szexről minél több partnerrel és egyéb ilyen dolgokról szól. Aztán jön a házasság, családalapítás. Ha ez a rend felborul, baj van. Úgy nem lehet családot alapítani, hogy még mindig a csajozáson/pasizáson, bulizáson jár az eszed. Márpedig lassan abban a korban leszünk mindketten(én is 25 vagyok, csak fiú). Akárki akármit mond, igenis szükség van arra a kiélős korszakra. Máskülönben nem tudunk átlépni egy következő fejezetre.

Azokat az éveket már nem tudjuk bepótolni. A jövőből kell kihoznunk a lehető legtöbbet.

Most ezzel nem vagy kisegítve:) De legalább látod, hogy nem egyedül ülsz abban a csónakban:D

2013. okt. 8. 19:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:
De nagyon is sokat segítettél, mert ezt én így nem gondoltam végig. Illetve azt hiszem magamnak sem merem kimondani mi mindent hagytam ki, mert rossz szembe nézni ezzel. És igazad van, hogy így nehéz átlépni egy másik szakaszba. Én nagyon hiányolom még a bulizást és az ismerkedést. A velem egykorú barátnőim sorra házasodnak vagy tartós komoly kapcsolatban vannak én meg nagyon messzinek érzem magamtól mindezt, pedig a koromat nézve nincs messze. És azt is rossz látni, hogy a fiatalabbak megteszik mindazt, amit én nem tettem meg. Nehéz ezt megbocsátani magamnak.
2013. okt. 8. 19:28
 5/9 anonim ***** válasza:
81%

Ne okold magadat, ettől csak még rosszabb lesz.

Ha a tényeket nézzük, valóban mi tehetünk erről. De azért ennél bonyolultabb ez... Sok múlt/múlik a környezetünkön is. A családon, barátokon, iskolán stb.

Nem tudom, hogy egyszer helyre áll-e majd az életünk... Amiket fiatalon elszalasztottunk, azokat az éveket, nem lehet bepótolni. Ezt el kell fogadni. Még, ha nehéz is... Az a legszomorúbb az egészben, hogy ezáltal le is vagyunk maradva a kortársainkhoz képest. Tapasztalatlanabbak vagyunk bizonyos dolgokban.

Én bízok benne, hogy 25 évesen még nem késő rendbe hozni. Azon vagyok, hogy változtassak, de nem egyszerű, nagyon nem.

2013. okt. 8. 20:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
100%

Nem késtél le semmiről, még ha úgy érzed is.

30 évvel (nem elírás) vagyok idősebb, mint Te. 7 évvel ezelőtt volt (remélem múlt idő) egy betegségem.

Akkor átértékeltem az életemet. Felneveltem két gyereket.

Rájöttem, nem is éltem még. Van házam, kocsim, de nem láttam a VILÁGOT. Koporsónak pedig nincs zsebe...

Nem kell annyit dolgozni, látni kell az élet szép oldalát.

Nem új hűtőre spóroltam, hanem hogy lássam Svájcot..

Jó a régi számítógép is, régi telefon is megteszi, ezért megnéztem Párizst.

Minden musicalt élőben nézek meg, pedig 200 kmt kell utaznom hozzá. Szinház már közelebb, az csak 80 km.

Heti kétszer tornára járok, utána pletyi a barátnőkkel.

Sorolhatnám...

Nem késő! Soha nem késő! Na, jó, a fiatalon elmulasztott szexet nem pótoltam, de az nem is hiányzott.

Remélem segítettem. :) 56 évesen sem érzem magam öregnek.

2013. okt. 9. 08:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 A kérdező kommentje:
Igen, sokat segítettél és nagyon köszönöm!:)Az ilyen történetek mindig kicsit észhez térítenek. Tudom, hogy az igazán lényeges dolgok még mind megtörténhetnek velem. Nekem is meg kell tennem mindent azokért a vágyaimért, amiket most megélhetek. Akkor talán a gondolataim sem sodornak majd vissza állandóan a múltba és a félelem is elmúlik.
2013. okt. 9. 22:43
 8/9 anonim válasza:
szia!én ugyan ebben szenvedek és már beteges módon.Én még csak 16 éves fiú vagyok,nem panaszkodhatom sok barátom van,a lányok is érdeklődnek ,sportosan élek nagyon hiú is vagyok,emiatt is zavar az idő múlása.mióta közép iskolás vagyok azóta van ez nalám,azaz két éve.Érdekes 3 éve nyolcadikban még bele se gondoltam és alig vártam hogy "nagy fiú" legyek.Most azonban azon rágódom,hogy fél év és 17 leszek,lassan húsz és egyszerűen nem akarok felnőni! maradni akarok így még jó sokáig. Úgy érzem nem éltem ki magam eléggé ahhoz hogy továbblépjek a következő szakaszba,félek is tőle.Barátnőm se nagyon volt még,pedig vannak körülöttem lányok,de valahogy jobban tisztelem őket annál hogy kihasználjam őket.Már-már az egész napom arról szól hogy azon gondolkozok hogy mihez vagyok öreg és mihez nem,és ez csak egyre fokozódni fog az idő múlásával.Érdekes hogy a mostani 55 éveseket se látom idős embernek,viszont úgy érzem nekem már 30 évesen vége az életemnek és ez nagyon rossz
2014. dec. 19. 18:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim válasza:

Pont ugyan ebben a cipőben járok :(

25 éves làny vagyok. Utálom az estéket mert mindig arra gondolok h mar megint eltelt egy nap es megint kozelebb a halal es oregedtem :(

Nekem van parom megis ezek a gondolatok teszik ki a napjaimat,folyamatosan fogyok annyira megvisel ez az egesz :(

Hogy tudtad ezt lekuzdeni ??

2015. dec. 4. 07:31
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!