Szerintetek mit tehet egy végtelenül elkeseredett ember?

ha tudnád, hogy mennyit gondolkoztam én ezen.

de rájöttem, hogy hiába gondolkozok, hiába minden....ezt osztotta az élet, ez van...vannak jók és rosszak.

mi rosszak vagyunk...a jók meg csak élnek a nagyvilágba úgy, hogy nem ismerik meg az igazi fájdalmat.

szerencsétlenek, ha éreznék a bennünk lévő magányt, fájdalmat és gyűlöletet.....pár nap alatt összeroppannának.

én csodállak és valamilyen szinten így ismeretlenül is felnézek rád.

én 21 vok, de én már most beletörtem, elképesztő vagy....bizonyára nagy a tűrőképességed mind szellemileg és fizikailag is.

mit csinálj...passz..én kinyírnám magam, de az neked nem +oldás.......jó kérdés.

én olyan szívesen segítenék nektek, de akárhányszor próbáltam, mindig az volt a reakció minden ötletemre, hogy "de nem!"... és bármit írok mindenre

elhiszem, hogy nehéz meg minden, de ezen nehéz segíteni.. mert magatokon nem tudtok.. és mindenkinél van olyan pont, hogy más segítségére van szüksége, de nem mindenki fogadja ezt el.. és akkor addig nem lehet vele mit kezdeni, meg kell várni, míg elfogadja..

Én már 23 évesen letettem arról, hogy lesz valaha bárkim is. Miután ezen túl tudtam lendülni (nem volt könnyű) sokkal könnyebb és kiegyensúlyozottabb az életem. Persze páran furcsán néznek mikor azt mondom hogy nincs senkim, és nem is lesz, illetve ebből adódóan gyerekem se lesz.. de hát ez van.

Elég felesleges kört futok a munkában, hogy előrébb jussak. Szabadidőmet biztos nem pocsékolom el feleslegesen.

Neked azért sok erőt és szerencsét kívánok hogy megtaláld akit keresel.

hm...régen én is sokat, rengeteget álmodoztam, fantáziálgattam arról, hogy lesz 1 kis barátnőm akivel boldog lehetek, de sajnos nekem is rákellet döbbenjek arra, hogy az élet igen csak nyers és kemény tud lenni, gyilkos...igen az élet a legnagyobb gyilkos.

Nekem a 20 volt az a kapuzárási pánik szerű érzés amikor rádöbbentem arra, hogy "istenem, mit csináltam eddig" azóta másfél év telt el és eljutottam odáig, hogy holnap megpróbálom megölni magam.

Másfél év...nem semmi.....19 végén tudtam, hogy nem fog összejönni.

Csak furcsa látni, hogy azok a nálam sokkal fiatalabb kis "senkiknek" összejött a "kis barátnő" nekem meg nem. Pedig felelősségteljes, tudatod, dolgozó ember vagyok...vagyis voltam, erre mit kapok...fájdalmat, magány és gyűlöletet.

És elkezd gondolkozni az ember, hogy miért kapta ezt, isten az univerzum a sors a véletlen a semmi vagy mi....mi miatt kaptuk ezt, mi vonzotta be, esetleg előző életünkben sorozatgyilkosok voltunk és most azért bűnhődünk, mert akárki akármit mond, mi belekényszerültünk ebbe a helyzetbe, nem tehettünk róla, ezt kaptuk.

Az ember fizikailag erős tud lenni, de szellemileg és lelkileg nem, innen is látszik, hiába erős 1 ember ha a szelleme nem erős és nincs megnyugodva...semmit sem ér az erejével. Én erősnek hiszem magam, nem félek, de 1 lány 2 szóval...vagy 1 tekintettel is a falhoz tudna állítani. És lemondani arról, hogy társad legyen, ugyan olyan mintha öngyilkos lennél, mert igaz öngyilkosságnál is el kell nyomni az életösztönt, de csak addig míg meg nem húzod a ravaszt vagy míg ki nem lököd magad alól a széket és a kötélre bízod magad, ilyen téren lemondás a társról, hosszú évekre, sőt örökre, folyamatosan fenntartani az erőt a látszatot, hogy minden rendben és valahol magadat is becsapod, hogy igen, minden rendben, én jól vagyok, de te is tudod, hogy nem vagy jól, nagyon nem....lemondani a társról a szerelemről a kapcsolatról, nehezebb mint megölni magad.

Ezért tudom tisztelni és ezért tudok felnézni az olyan emberekre akik lemondanak erről. De vannak olyanok akik kihasználják ezt élő példa pár nappal ezelőtti találkozásom 1 lánnyal. De akik megmaradnak erősnek és nem használják ki ezt...azok aztán az igazi erős emberek, nem pedig azok akik felemelnek 3-4 száz kilót meg aki csinál egy jól menő milliárdos vállalkozás stb.

23:19

Mások fejében van a hiba, na meg a magas és teljesíthetetlen elvárásaikban.

Ha én kitartok valaki mellett, de ő nem tart ki mellettem, akkor azért nem én vagyok a hibás, hanem ő! Főleg ha én nem adtam rá semmi okot, és a tenyeremen hordoztam végig.

"Ha én kitartok valaki mellett, de ő nem tart ki mellettem, akkor azért nem én vagyok a hibás, hanem ő! Főleg ha én nem adtam rá semmi okot, és a tenyeremen hordoztam végig."

Nem párkapcsolatról volt szó... Az egyértelműen 2 emberen múlik.

De, ha már így leírtad. Miből gondolod, hogy a másik a hibás? Miből gondolod, hogy te mindent tökéletesen, az ő elvárásainak megfelelően csináltál? Miből gondolod, hogy az bejön a nőknek, ha "kinyalod" a seggüket?