Miért mondják sokan, hogy igazából mindenki más és aki különcnek érzi magát, igazából nem is az, csak az akar?
Nagyon sok dologban veszem észre - a legapróbb napi rutinbeli szokástól kezdődően az életfelfogásokig -, hogy egyszerűen borzasztóan kirívó vagyok. Ez sok nehézséget okoz a mindennapokban és sok vitát.
Például nem nézek sorozatokat, filmeket alig. A filmek közül a legnépszerűbbek általában be se jönnek.
Sok dologban, amiben általában meg tudják mondani az emberek, hogy inkább ez vagy inkább az, én a kettő között vagyok.
Vagy sokszor mondják, hogy túl egyszerűen látom a (bizonyos) dolgot, nemcsak a két véglet van. Más dolgokban én érzem azt, hogy a többi ember gondolkozik végletekben.
Nehéz elfogadnom magamat, nehéz önbizalmat szeretni. Ugyanakkor változni is lassan tudok... Sok a konfliktus, a meg-nem-értés.
Emellett hallgatom, hogy nem is vagyok különc, csak az akarok lenni. WTF? :(
Amúgy a különc <> különleges.
A különleges lenyűgöző ember. Sok pozitívum van benne, nincs defektje, számottevő jellembeli és szokásbeli hiányossága. Viszont van benne egy pozitívum.
Én különc vagyok. A különc jellemében egy helyen pozitívum van, viszont a másik oldalán hiányosság.
Az én olvasatomban.
válasza:Van olyan, aki valóban semmivel sem tud kitűnni a tömegből, ezért megpróbálja ezt azzal kompenzálni, hogy úgymond szándékosan különcködik, ócsárolja a mainsrteam dolgokat (lehetőleg mindenki füle hallatára), holott ez csupán kapálózás. Ettől valóban nem lesz különleges, csak erőltetett.
Az én definícióm szerint a különc ember valami olyasmit képvisel, ami mások számára kicsit nehezebben befogadható, a társas kapcsolatok terén sem a megszokott vonalon halad, ritka hobbinak hódol stb., vagyis eltér az átlagostól. Számomra ez egyúttal leírja a különleges ember fogalmát is.
Én úgy látom, hogy a különc-különleges megkülönböztetés csak az emberek ítéletének eltérő minőségéből fakad: a különc - előjelű, a különleges pedig +. Csak attól függ, hogy az illető szokatlansága milyen módon hat ránk.
válasza:"Emellett hallgatom, hogy nem is vagyok különc, csak az akarok lenni."
Nem bántásból, de én ezt inkább úgy mondanám, hogy nem vagy különc, csak azt hiszed magadról. Nem nézni filmeket tényleg akkora durranás? Én se nézek, és még egy csomó ismerősöm se. Vagy az, hogy néhány dologról Te gondolkodsz végletekben, néhányról meg más? (És főleg, hogy ha ezt az utóbbit megfordítod, akkor a másik szempontjából nem pontosan ugyanez a helyzet? Akkor ő is különc? :) )
Szóval ha úgy vesszük, mindenki különc, mert nincs két egyforma ember, másrészt meg ez az egész a Brian élete c. filmre emlékeztet, amikor a tömeg kórusban mondja, hogy mi mind egyéniségek vagyunk. Bár ha jól sejtem, Te ezt nem láttad. :)
Első:
Szerintem ég és föld a kettő fogalom.
Én különcnek érzem magam: ritka hobbiknak is hódolok, ritka érdeklődési köröknek, általában nem értek egyet a többség véleményével és általában a többség se az enyémmel. Általában senki se csinálja úgy a dolgokat, mint én, stb. Viszont érzek magamban igen nagy hiányosságokat. Míg valahol több vagyok, addig máshol kevesebb.
És ismerek különleges embereket. Akik szintúgy megrökönyödést keltőek valahol, de nincs bennük kirívóan nagy hiányosság, ellenben van kirívóan nagy többlet. Lenyűgöző emberek, akiket sokan szeretnek és méltán.
Például érdeklődési körök terén a különcöt érdeklik a közlekedési eszközök, de a kultúra abszolút nem. A különlegest érdeklik a közlekedési eszközök, de a kultúra is.
És ugyanezt érzékelem emberi kapcsolatok, szokások, minden de minden területén...
Második:
Akkor beszélj velem az élet céljáról, a boldogságról, a reggeli készülődési szokásokról, a sportolásról, az egyetemisták tanulási szokásairól; bármiről. Garantáltan ki fogsz akadni tőlem és olyanokat fogsz hallani, amit még senkitől se.
És hidd el, nem sok pozitívumot találok abban, hogy kiakadnak tőlem, nem szeretnek és alig tudok haverokat szerezni.
Csak azért szeretnek, mert kezdeményezek és barátkozok, mivel folyamatosan igaz barátot keresek, aki megért! Mivel kezdeményezek, odamegyek az új emberhez, megszeret. De csak ezért.
És ez elég sz@r.
válasza:Kikérem magamnak, foglalkozom értelmes dolgokkal is...
De ha neked a különc és a különleges ugyanaz...
Hogyan definiálod azt a műveletlen, idegesítő embert, akinek ezer heppje van, mindenről elvontan gondolkozik, senki nem ért vele egyet, egy-két területen zseni de máshol egy nagy nulla?
És hogyan definiálnád azt, akinek van sok heppje és egy-két területen zseni, de a többi területre is rálát legalább annyira, hogy tudja mi az, és mindenkivel kedves, az emberek szeretik?
Ég és föld a kettő embertípus között. Sajnállak, ha te ezt nem érzed.
Amúgy nem ismersz, hogy megmond, éretlen vagyok-e.
válasza:Nem tudom, lehet hogy nincs igazam, de én azt látom bele hogy nem a különcködés van a középpontban. Nekem a különcbe beletartozik az is hogy nem érdekli hogy különc. Nem foglalkozik azzal hogy ő miben más mint a többiek, talán nem is érdeklik a többiek. Ő elvan a saját kis világában, és a szenvedélyeinek él.
Azért mondják rád hogy nem vagy különc, csak az akarsz lenni, mert igaz. Neked is pusztán az a vágyad hogy felfigyeljenek rád az emberek, kitűnj a tömegből, ahogy mindenki másnak is. Te pusztán ezt egy ilyen oldalról fogod meg. Próbálsz annyira más lenni, hogy az már feltűnést keltsen. Csak persze ez ördögi kör. Minél másabb vagy, annál magányosabb is leszel.
Ez pontosan olyan mint aki állandóan azt szajkózza hogy: "engem nem érdekel az emberek véleménye... engem nem érdekel a többiek véleménye". Paradox hogy pont a többieket győzködi erről...
Sosem értettem ezt a mániákus "különc vagyok, én más vagyok mint a többiek" (ezt most nem feltétlen rád értem) mentalitást. Felesleges erőfeszítés ezen gondolkozni. Úgy is akkor fogsz figyelmet kapni, ha szenvedéllyel és szívvel élsz. Olyan kisugárzásod lesz hogy élvezet lesz csak rád nézni is, nem hogy beszélgetni veled. Ezt viszont nem fogod addig elérni még ilyen hebehurgya dolgokon rágódsz hogy "most akkor én érdekesebb vagyok-e már mint a többi ember " :)
Én pl. utáltam ezt a tuci-tuci zenét, ezeket a többszáz millás nézettségű youtube dalokat. Egyszerűen nem bírtam elviselni. Viszont úgy voltam vele hogyha elmegyek egy buliba, úgy is ez fog szólni. Akkor érdemes inkább megszeretnem. Úgyhogy itthon is beraktam, és próbáltam élvezni, a szépet látni benne, nem azt ami nem tetszik. És megszerettem. Szándékosan a többiekhez igazodtam. És rájöttem hogy aranyos ritmusa van. Más mint az én szájízem, de megkedveltem. És sokkal jobbakat bulizok azóta. :)
Nem feltétlen az jelenti az épülést ha a tömeggel szemben mész. Okosnak kell lenni, és a hülyeségben nem szabad követni a rajt. :)
Próbáld meg elengedni a kényszereket. És tényleg legyél önmagad. Engem megpróbálhatsz, de legalább magadat ne csapd be azzal hogy most vagy önmagad. Akkor nem lennél identitásválságban, hanem marhára élveznéd az életet... és nem olvasgatnád egy noname arc válaszát a gyakori kérdéseken.
Ne vedd sértésnek a soraim, egyáltalán nem annak szántam. Sok mindenben hasonlítunk, viszont én borzasztó gyorsan változom. Ezer meg ezer féleképpen gondolkodtam már és visszaköszönt egy pár a soraidon keresztül. Csak próbálok neked megspórolni pár fölösleges gondolati maraton kört, ha tudok :)
Pont, hogy próbálok olyan lenni, mint az átlag. Próbálok NEM kilógni a sorból. Azt akarom, hogy ne tűnjek ki a negatív jellememmel és az idegesítő voltommal, hanem beolvadjak. Elfogadjanak.
Időről időre próbálom megérteni az átlagot, próbálom elfogadni őket. Próbálom felvenni az átlagos szokásokat. Próbálom magam filmnézésre szoktatni, próbálok úgy állni dolgokhoz, mint az átlag. Néhány dologban már sikerült és változtam.
Nem akarok érdekesebb lenni.
Legalábbis nem azzal leszek érdekesebb, hogy tanulásmániás vagyok, se azzal, hogy olyan h.lye érdeklődési köreim vannak, amik senki mást nem érdekelnek, se azzal, hogy mindenről úgy vélekedem, mint senki más. Se azzal, hogy nem mondhatom el a véleményemet, mert akkor vagy megsértődnek vagy nekem esnek. Sem azzal nem leszek se érdekes, hogy más motivál a mindennapi dolgokban, mint az emberek 95%-át.
Rám írhatsz privátban, elkezdhetünk bármiről de bármiről beszélgetni, a felkelésen át a tömegközlekedésen keresztül az élet értelmén át a tanuláshoz való hozzáállásig BÁRMIRŐL, meglátod, ilyen véleményeket még nem hallottál!
És hidd el, nagyon sokszor sz*r ez. Sosem fogom elfogadni magam, sosem fogom megérteni se magam se a többi embert. És szerintem MEGváltozni se fogok soha, max lépéseket tenni. Az eddig is ment.
És nem, rohadtul nem akarok kitűnni.
Egy észrevehetetlen ember akarok lenni az tömeg közepén. Csak az a baj, hogy nem megy.
"Én pl. utáltam ezt a tuci-tuci zenét, ezeket a többszáz millás nézettségű youtube dalokat. Egyszerűen nem bírtam elviselni. Viszont úgy voltam vele hogyha elmegyek egy buliba, úgy is ez fog szólni. Akkor érdemes inkább megszeretnem. Úgyhogy itthon is beraktam, és próbáltam élvezni, a szépet látni benne, nem azt ami nem tetszik."
Tudod, az élet hány területén próbáltam meg ezt?
Filmnézés, színészekről olvasgatás, másoknak tetsző zenék hallgatása, a tanulás halogatása, az iskolai eredmény lesz@rása, diszkózás, kocsmázás stb-stb.
Mindig próbálom megérteni, miért jobb az, amit a többiek szeretnek, és sose sikerül. És az esetek zömében ki is próbálom. És látom a jót is benne. Mégse sikerül.
De, most vagyok önmagam.
És nem fogok visszajönni ezt olvasni, ha rám írsz privátban, letiltalak.
Ha igazad van, akkor úgyis változni fogok, és nem akarok maratonköröket lespórolni.
De azzal nem segítesz, hogy most is elrontottad a kedvem és napokig nem lesz kedvem élni se.
válasza:4 vadidegen próbálja megoldani a TE problémád és nem mondanám hogy túl szívélyes válaszokat közölsz vissza.
Aztán még megpróbálod kijátszani a bűntudatkeltés kártyát is, ami a legsunyibb és undorítóbb dolog a világon.
Nehéz kitalálni hogy miért nem bír senki. Igen... persze... azért mert "különleges" vagy :DD
Szállj le a magas lóról. Ne vesd meg az összes embert aki nem te vagy, és akkor talán ők is hagyják majd hogy élvezhesd a barátságukat.
Leiratkoztam.
További szép estét!
Legalább olyan szívélyesnek éreztem a ti válaszaitokat is...
Ez talán már nem is segítségadás...
Nem vetek meg senkit, csak azt, aki engem is megvet. De azt keményen.
Különleges szívesen lennék.
Jelenleg különc vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!