Melyiket választanátok? Betegnek lenni de mégis boldog. Vagy egészséges de boldogtalan?

Beteg, de mégis boldog.

Minek legyek egészséges és minek éljek száz évig, ha nincs munkám, így nem tudok otthont teremteni, nincs párom és gyerekeim sincsenek. Szóval minek élni, ha nincs szüksége senkinek a munkámra, szorgalmamra, illetve a szeretetemre, gondoskodásomra. Úgy semmi értelme egészségesnek lenni. Engem legalábbis nem az tesz boldoggá, ha makk egészséges vagyok és egyedül élem világom.

Attól vagyok boldog, ha van kit szeretni és hasznosnak érezhetem magamat. És ha ez megvan, akkor elviselem, ha mellette beteg vagyok és mondjuk hamarabb meghalok.

Én inkább betegséget viselnék el, csak boldogan haljak meg, úgy hogy érezzem, hogy volt értelme élni, hogy szerethettem és dolgozhattam...

A fordítottját nagyfokú önzőségnek érzem. Az egészséget választaná inkább (már ha ez így működne) a boldogtalansággal. Aki elvan boldogtalanul, az másokat sem tud és nem is akar boldoggá tenni. Nemcsak magának rossz ez, hanem másoknak is. Rettenetes dolgokra lehetnek ők képesek...

Egészségesen még küzdhetek a boldogságomért.

Betegen meg hamar elmúlik a boldogság...Persze azt nem írtad, milyen betegen, szóval ez így elég értelmetlen.

Attól függ milyen betegség...Egy rákkal senki se boldog.

De pl. én cukorbeteg vagyok, és boldog.

Boldogan még küzdhetek az egészségemért, könnyebben leküzdöm a betegséget és meggyógyulok, ha van miért!

Gyógyíthatatlan betegség esetén pedig ha boldog vagyok, akkor könnyebben feldolgozom, elfogadom és megnyugszom, nem lesz semmi plusz aggodalom, egyszer úgyis mindenki meghal.

Viszont az egészségemet nagyon könnyen elveszthetem, ha nem vagyok boldog! És különben is, aki egészséges, az is meg fog halni, szóval aki ettől fél, az egészségesen is félhet ám! Egyébként pedig egészséges embert is halt már meg közúti balesetben. Úgyhogy aggódhat az egészsége mellett, ráadásul még nem is boldog...