Egyedül vagyok ezzel az érzéssel?

Nekem is sokszor van ilyen mostanában. Igazából a hormonok bolondulnak meg ilyenkor az emberben.

Én is csak várok, és, bár eddig nem hittem abban, hogy semmi sem véletlen vagy ilyesmi, most úgy gondolom, lesz valaki, aki úgy szeret majd, ahogy vagyok és fordítva. Nem akarok senkivel sem összejönni csak azért, mert vágyom az érzésre vagy mert szükségem van valakire.

18/L

Válaszokat nem olvastam el, mert álmos vagyok, de ahogyan olvastam kérdező amit írtál, mintha saját magam tükör képet látnám, mármint ha lehet így fogalmazni. Én esténként szoktam sokat ezen agyalni, hogy talán nekem is meg van valahol az a nagy ő, aki majd a fehér lovon megjelenik, vagy csak egyszerűen össze futok vele az utcán. Hosszas álmodozás után, valahogy ez az egész dolog egy 180 fokos fordulatot vesz, es a sírás folytogat, hogy nekem soha senkim nem lesz, engem soha senki nem fog szeretni, és hogy férj nélkül fogok meg halni, de komolyan.. Mikor szerelmes párokat látok valahogy mindig el képzelem magamat is olyan boldognak, bele képzelem magamat az ő helyzetükbe, stb... Tudom, hogy ezzel nem sokat Segítettem, talán az ég világon semmit nem Segítettem a helyzeteden, csak tudd, hogy talán a világ másik felén el egy valaki, aki ugyan ilyen helyzetben van mint te, és álmodozik, és arról álmodozik, hogy talán az álmai valaha valóra válnak, és ő is boldog lesz valaki mellett. :)

17 lány

Nem álmodozni kellene, hanem olyan emberré válni, aki képes szeretni és szerethető is. Mert általában az emberek csak azt képzelik, hogy tudnak szeretni, meg azt is, hogy ők hibátlanok.

Szóval amíg nem találjátok meg a párotokat, addig is tréningezzetek erre!

Van sok könyv, el lehet olvasni, nagyon jók, én vagyok rá a példa!