Ez mi lehet? (többi lent) 16/L

Ha megyek az utcán vagy a suliban vagyok vagy random emberek közt, akkor nem merek rájuk nézni, és mindig fulladásig visszatartom a lélegzetem s nem veszek levegőtt addig amíg elnem sétáltam egy embermellett. Nem merek rá nézni senkire mert ilyen fura félelem szorongás vagy mi tör rám, soha életembe nem néztem bele senki szemébe mert kellemetlenűl , frusztráltan érzem magam. Ha meg megyek az utcán, mindig úgy megyek hogy egy emberrel se találkozzak össze( at megyek az erdőn, pArkolókon, házak szegletei közott stb. Ahol kevés vagy nincsennek emberek. Ha pedig meglátok egy embert az utcán aki közeledik felém, akkor jön ez a fura érzés és nem merek, képtelen vagyok levegőt venni... Eleve ez a "magányos farkas" tipus vagyok. Sohase voltak barátaim, s mivel gyűlölöm az embereket így nem is szeretnék senkit se... Sohase megyek sehová, otthon ülök. Eléggé agresszív ember vagyok, semmit se szeretek, mindig szomorú vagyok, vagy ha nevetek is vagy a semmin vagy azon hogy elképzelem hogy milyen brutális módon ölném meg az embereket, mert ez boldoggá tesz, gyakran álmodok hullákról, gyilkolásról. Meg még annyi hogy nem valami fényes a múltam, meg most se jobb a helyzet, egyre agresszívebb vagyok, vagdosom magam, van hogy sírva fakadok ( tavaly halt meg a kutyám, és nagyon nagyon hiányzik, ő volt az egyedüli támaszom, most teljesen egyedűl maradtam) gyakran gondolok gyilkosságokra, önmagamcsonkítására, meg arra h ha felnőtt leszek megölök mindenkit akit csak meglátok...

És kissé aggasztott az is hogy melesz ha felnőtt koromra teljesen megbolondulok? A szüleim semmit nem tudnak, kivéve azt h vagdostam magam. De nem lett semmi belőle, csak annyi hogy apám leordított meg pancser elmebetegnek nevezett, anyám meg... Annyira nem érdekelte. Lehet hogy gyilkos lesz belőlem? Ha ilyen bizarr vagyok? Szólni meg nem akarok sennikinek. (Aki többrt szeretne tudni írjon privit)