Ki fél még felnőni? Miért fél felnőni?

Én azt hiszem igen.

Nem a kötelességektől félek,hanem magamtól.Túl hamar "értek meg" a gondolataim,a személyiségem,csak áprilisban leszek 15 éves.Nem tetszik a világ.Nagyon nem.Túl sok a probléma,a rossz.Gyerek akarok maradni,még sokáig,és még az is vagyok,de nem tudok nem figyelni ezekre a gonosz dolgokra,túlságosan fáj amit látok,hallok,érzek.

14 évesen nagyon gyereknek érzem magam,és nem akarok "felnőttes" dolgokat csinálni,bár szerintem úgyis ez lenne a normális.Nem akarok olyan lenni mint a többiek,tűsarok,cigi,diszkó,csúnyán beszélek anyámmal,mert ezek egyszerűen olyan szörnyen,brutálisan,félelmetesen abszurd dolgok,hogy már ragozni sem lehet.

Olyan ijesztő a világ,túl sok a rossz a jó mellett.Persze mindig próbálom a jót keresni,talán kicsit túl érzékeny is vagyok ezekre,elsírom magam ha meghatódom,ha szép,szomorú dalt hallok annyira beleélem magam hogy bekönnyezem,ilyenek.Ám sajnos valamiért a Világ mindig az orrom alá dörgöli hogy egyszer fel kell nőnöm.De nem győzöm elégszer mondani hogy nem akarok.

Az iskolában mindig is kilógtam a sorból,nincsenek igazán barátaim,pontosabban sohasem voltak,de nem baj,nem vagyok az a típus aki mindenáron be akar illeszkedni hogy barátai legyenek.Inkább a tanárokkal jövök ki jól.

Furcsa,mert a külvilág az látja belőlem hogy teljesen érett vagyok,én vagyok a legkomolyabb,legerkölcsösebb,legnyugodtabb,mégis néha úgy érzem én vagyok az egyetlen igazán gyereklelkű.

Lehet nem is a kérdés a lényeges,csak muszáj volt kiírni magamból:)

De mégis mi a véleményetek?

Idősebbek is válaszolhatnak!