Ti nem akartok izgalmas életet?

> Szeretnék elutazni, megismerni az egész világot (akár egy hátizsákkak a hátamon).

És mi akadályoz meg ebben? Fogod magad egy hétvégén, a hátadra veszel egy hátizsákot és elindulsz. Költsége kb. nincs, maximum két vonatjegy, de ha költséghatékony akarsz lenni, akkor stoppolsz. Bár kétségtelen, hogy az ember valahogy jobban vágyik messzi tájakat megismerni, de tapasztalatból tudom – néptáncosként beutaztam kvázi egész Európát, de sokat túráztam Magyarországon is –, hogy nem feltétlenül izgalmasabb, szebb, élménytelibb messzi tájakat látni, mint néhány tucat kilométerre arrébb túrázni egyet.

> Kalandokat akarok , és jó lenne valami nagy dolgot is véghezvinni az életben, valami nyomot hagyni.

Te egyszerűen unatkozol. És ezt nem az utazás, világlátás fogja megoldani. Nagy dolgokat véghezvinni, nyomot hagyni általában nem utazással, hanem valamiféle célkitűzéssel, szorgalmas, kemény munkával lehet, aminek persze része sok akadály, kudarc, kényelmetlenség is. A legtöbb ember ezért nem ér el semmit életében, mert csak a csokitortát akarja, a csokitorta elkészítésének hosszadalmas és munkás folyamatát már nem.

> Hogy az életetek ne iskolából -munkából-gyereknevelésből álljon?

Ha csak ezt teszed bele, akkor csak ebből fog állni. De megtöltheted az életet ezernyi más dologgal is. Rajtad múlik. És ehhez nem kell sehova sem menned.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Seneca levelezéséből hadd idézzek be két részletet:

„Azokkal, akik életüket utazásokkal töltik el, rendszerint az történik, hogy van ugyan sok vendégbarátjuk, igazi barátjuk azonban egy sem. Szükségszerűen ugyanez történik azokkal is, akik semilyen gondolkodónak sem adják át magukat belsőleg, hanem vágtában, nagysietve mindenen átrohannak. Nem használ az eleség és nem megy át a testbe, ha étkezés után rögtön eltávozik. Semmi sem akadályozza meg úgy a gyógyulást, mint a gyógyszerek gyakori változtatása. Nem hegged be az a seb, amelyen egyre-másra próbálgatjuk a gyógyszereket. Nem erősödik meg az a növény, amelyet gyakran átültetnek.”

„Kérded, hogyan hajtottam végre az útitervet? Mihelyt kijutottam a város rossz levegőjéből s a füstölgő konyhák szagából - ha ezek munkába állnak, ami dögletes gőzt csak elnyeltek, porral vegyítve kiokádják -, nyomban éreztem, hogy közérzetem javul. Mit gondolsz, mennyi erőre kaptam azután, hogy szőlőmbe léptem! Kihajtva a legelőre, nekiestem takarmányomnak. Azóta már összeszedtem magam. Nyoma sincs testem gyanús gyengeségének, mely csak rossz gondolatokat szült. Teljes odaadással fogok tanulmányaimhoz. Nem sokban járul e hatáshoz a környezet, csak annyiban, amennyiben a lélek bebizonyítja önmagának, hogy a magányt elfoglaltságai közepette is megteremti, ha akarja; ám aki vidékek között válogatva vadászik a csöndre, mindenütt azt találja, ami szétszórja figyelmét. Mesélik, Sókratés így válaszolt valakinek, mikor az panaszkodott, hogy utazásai semmiben nem voltak hasznára: »Méltán jártál így: hiszen magaddal utaztál te is.«”

"jó lenne valami nagy dolgot is véghezvinni az életben"

Csatlakozz egy önkéntes csoporthoz, akik embereken segítenek. Én azt mondom, hogy segíts a környezetedben. Persze, te is nyilván úgy érzed, hogy jobb lenne a világ másik táján segíteni másoknak, és valami nagyot cselekedni, de ugyan miért nem lenne jobb a hazádban? Rengeteg dolog van, amin változtatni, javítani lehetne/kellene, rengeteg dolog van, amit véghez vihetnél. Ha hátadra kapod a hátizsákod, és elutazol egy tengerpartra, akkor ott tuti nem fogsz tudni senkinek sem segíteni. Vedd észre, hogy nem a napfényes tengerparton, és a vöröses Grand-Canyon szikláin van szükség a segítségedre, hanem itt, ahol a rászorulók vannak. Szép dolog utazni és világot látni, de ha kiutaznál Etiópiába és segítenél az ott élőkön, akkor is csak azzal telne a napod, hogy a 45 fokban egész nap embereket oltanál, és terepjáróval járnád a falvakat vizes flakonokat osztogatva. És NEM, nem gúnyolódni akarok most, hanem csak próbálom még viszonylag szépen lefesteni előtted a valóságot. Rád itt van szükség, ebben az országban. Keresd azok emberek társaságát, akik segítőkészek, keress csoportokat, egyházi önkéntes csoportokat, vagy különböző önkéntes civil csoportokat, mert mások nem segítenek. Hiszem, hogy sikerülni fognak terveid.

Szerintem a gyerekvállalásra senki sem kényszerít. Így pedig nagyon sok kiadástól megmenekülsz. Dolgozni akkor is érdemes, ha az ember milliomos. Valamiért nem tudnám elképzelni, hogy az életem állandó kalandból álljon.

Teljesen normális, ha szeretnél utazni. Sőt, a legjobb korban vagy hozzá! Csak ezt nem úgy kell elképzelni, hogy 0-24, 7/7 utazgatsz és kalandozol. Itt-ott meg-megállsz, ledolgozol 1-2-3 hónapot, továbbállsz másik országba, szintén. Ez még talán számomra is izgalmas lenne. Nem csupán megnézni a látnivalókat, hanem kicsit részesülni a különböző életmódokból is.

Én már nem vágyok különösebben ilyesmire. Tanyám van, állataim vannak. Arra vágyok, hogy működjön, termeljen. Számomra a termék előállítása az izgalmas. Csinálok valamit, aminek objektív értelme van, mert valakik esznek belőle. Nem utolsó sorban vannak kalandok azért itt is, csak más léptékben. Nyomot meg nem akarok hagyni a traktorén kívül.