Te bocsánatot kérsz a barátodtól akkor is, ha a szavaidat csak a barátod tartja bántónak, de te nem?

A barátom férfi, én nő. Csak barátok vagyunk. 3 évi barátság van mögöttünk. Ő az érzéketlenebb, én az érzékenyebb. Az elején lenyeltem a bántó szavait, de egy ideje szóvá tettem őket. Ilyenkor elmondtam, hogy ez vagy az nem esett jól és jeleztem, hogy legalább annyit mondhatna hogy ne haragudj vagy sajnálom vagy bocsánat. Néhányszor ugyan kelletlenül bocsánatot kért, de legutóbb szimplán hátat fordított nekem és egyúttal a barátságunknak (nem válaszolt az üzeneteimre, nem vette fel a telefont, vissza se hívott).Amikor 4 nap után, utolsó próbálkozásként másik telefonszámról hívtam, azt felvette. Azért tettem ezt, mert tudni akartam, hogy miért kerül. Közölte, hogy nem kér bocsánatot és letette. Én azt vallom, hogy tisztelni kell a másik érzéseit és ha ő valamit bántónak tart, akkor én mérlegelés nélkül bocsánatot kérek. Ez az érzékenység-különbség volt köztünk az egyetlen surlódási pont, amúgy minden másban hasonlóan gondolkoztunk. Mi a ti véleményetek?