Van itt olyan, akinek nincsenek barátai ? Hogy éled meg ezt ? Mi miatt nincsenek, szeretnél barátot, vagy jó így is ?

Nekem sincs egy se. Az ismerősöket nem nevezem annak.

Szarul élem meg, nagyon üres az a hely az életemben.

Kevés volt, de azok közeliek.

Komoly okok miatt szakadtak meg ezek a barátságok, nem azért, mert nem tudtunk megegyezni, milyen filmet nézzünk, vagy milyen pizzát rendeljünk...

Nem jó így, sőt, kurwa szar, de nem látok esélyt változásra.

Benne vagyok!😎

Különben ez a kisugárzás dolog nagyon érdekes.

Én meg pont, hogy mindenki kedvence vagyok (persze mások elmondása szerint, legbelül mérhetetlen önbizalomhianyom van) mindenki szívesen beszélget velem, kiönti nekem a lelkét pillanatok alatt. Ez a munkában nagy előny, mert humán eroforras területén dolgozom egy nagy cégnél. Percek alatt megtudok bármit bárkiről. De nem azért, mert olyan rohadt kíváncsi vagyok, csak egyszerűen tudom, milyen jólesik az, ha valaki érdeklődik. És együttérzek bárkivel. Gyűjtést szervezek, ha valakiről megtudom, hogy szüksége lenne rá. Komoly gond esetén még meg is siratom az illető sorsát. Mintha nekem nem lenne elég bajom, még a másokét is a nyakamba veszem, és agyalok rajta 😅

A gondom viszont az, hogy vissza már senki nem kérdez. 🥺

Be nem jönne senki az irodámba, hogy csak úgy megkérdezze, hogy vagyok. Senki nem hívna fel. Nem keresik a társaságom.

A magánéletben dettó. Ha én nem keresem a másikat, engem sem keresnek. Egy két nő van, de többször kiderült már, inkább érdek....

Szóval nem tudom, mi bennem a hiba.

Csak az segít túlélni, hogy van férjem és egy kisfiam! 😁