Valahogy tudnánk szerintetek újra baráti kapcsolatban lenni a volt barátnőmmel?

Kb 3-4 éve mondtuk azt, hogy mostmár elég.

Nevezzük L-nek. (Nem szeretném megemlíteni a nevét.) L egy nagyon talpraesett, segítőkész ember volt. Gyakran jártam át hozzá, együtt csináltuk a leckét stb... viszont. L-nek volt egy nagyon rossz tulajdonsága. Ha valaki nem azt csinálta amit szeretne, azt megpofozta. És nem játékból. (Megjegyzem ilyenkor 11 évesek lehettünk) És sajnos nagyon gyakran fordult ez elő. Egyébként ez egy kisebb baráti társaság volt: én, a mostani legjobb barátnőm, akit nevezzünk H-nak, és L. L volt úgymond a ,,főnök" (sajnos...) én mint egy kis pisis nem mertem neki visszaszólni, mert mi van ha. Na. L folyamtrosan emlegette, hogy milyen **** ez a suli, ahova most járunk, ő át akar menni másik suliba 4. osztály végén. Egyszer a tesi öltözőben (megjegyzem tényleg egy ***** suli volt, még tesi óra sem volt, azt csináltunk amit akartunk, tehát így kerültünk a tesi öltözőbe.) L éppen fenyegetett engem és H-t, már fogalmam sincs miért. Ekkor nekem és H-nak nagyon elege lett, H felállt, és belemondta L szemébe hogy mostmár elég, itt a vége, ez nem egy igazi barátság. Ekkor L nagyképűen megfordult, és kiment az öltözőből. Később L 12 évesen az akkori legjobb barátnőjével ordítozott, követett minket és bemutatott nekünk... Nagyon rosszul esett.

L előttem egy évvel került át egy másik iskolába, annak az iskolának neve legyen Ribizli suli (amúgy bocsi hogy ilyen neveket adok nekik de ezt nézzétek el nekem légyszíves) én pedig a Körte suliba kerültem.(hirtelen nem jutott eszembe más név) ez a két suli ugyan abban a városban van. Ez a város elég kicsi, éppen hogy nevezhető városnak. És mivel L és én ugyanabban a faluban lakunk, ezért suli után ugyanarra a buszra ülünk föl. Ma délután megkérdezte tőlem, hogy szeretnék-e odaülni mellé. Tök kedvesen. Ami hát meglepett. Én természetesen igent mondtam. Úgy érzem már megkomolyodott annyira, hogy ne ismétlődjön a múlt, és talán már rájött arra, hogy így nem lesznek barátai ha mindenkit megpofoz. Nemrég pedig Facebookon ismerősnek jelölt. Nagyon úgy tűnik, hogy ki akar békülni velem, ahogy én is ő vele. De senki nem mer lépni. Tudom hogy ilyenkor még nagyon gyerekesek voltunk, stb stb de ez már megtörtént, ez a seb bennem marad és kész. Szerintetek van rá esély hogy kibéküljünk? Már nem vqgyok az a tipikus ,,pisis vagyok és nem merek visszaszólni ha beszólnak nekem". Szóval még egyszer és utoljára: van-e esély arra hogy kibéküljünk, és ha igen, akkor hogy kezdjek bele a beszélgetésbe, hogy érdemes lépni stb... Ne írjatok bunkó lehangoló kommenteket, meg hogy hülye vagyok hogy ki akarok vele békülni, engem ez nem fog érdekelni, csak a ténylegesen kérdésre küldött válaszok. Köszönöm, és további szép napot kívánok! (És köszönöm ha valaki szánt rám időt hogy elolvassa...)