Ment már tönkre baráti viszonyod párod / barátod párja miatt?

Nekem volt egy gyerekkori fiú barátom (én nő vagyok), körülbelül születésünk óta legjobb barátok voltunk. Kb. 16 éves volt amikor megismerkedett a (most már) feleségével. Most vagyunk 30 évesek mind a ketten. Halálosan szerelmes belé mai napig ami tök jó, örülök a boldogságának. Viszont amióta ez a csaj a képben van azóta gyakorlatilag leszarja a fejem, mostanra már csak távoli ismerősöknek nevezhetném magunkat. Pár évvel ezelőtt amikor találkoztunk az egész beszélgetés abból állt, hogy hívogatta őt a barátnője hogy mikor megy haza, jajj most nem tudok sokat maradni mert mennem kell érte (a csajnak van saját autója de szándékosan nem ment azzal, hogy a srácnak érte kelljen mennie időre és velem ne tudjon elég időt tölteni). Az évek alatt többször is tettem kísérletet arra, hogy olyan legyen a kapcsolatunk mint régen vagy legalább megközelítőleg olyan, nemrég megszületett a gyerekük és elhatároztam, hogy szeretnék velük jóban lenni, szeretném őket látogatni rendszeresen, alig vártam, hogy odaadhassam nekik az ajándékom amikor babalátogatóba mentem, de azóta ha írok nekik, hogy mi újság hogy vagytok, el se olvassák az üzenetem. Már nem érdekel. Pedig nagyon sokat sírtam emiatt és nagyon hiányzik a barátsága de megértem, hogy fontosabb dolga is van mint velem foglalkozni néha 1 percet. A csajjal soha nem volt semmilyen konfliktusom, szemtől szemben kedves de az évek alatt történtek olyan dolgok amikből egyértelműen kiderült, hogy nem kívánatos személy vagyok az életükben. Mellesleg nekem is van párkapcsolatom de érdekes módon én barátkozásra is tudnék időt szánni.

3 évig legjobb barátok voltunk egy lánnyal, egészen addig amíg nem lett pasija. Utána fokozatosan elkezdtünk távolodni egymástól mert félt hogy a barátja féltékeny lesz. Közölte is velem, hogy kicsit el kéne távolodnunk egymástól mert fél hogy a barátjának gyanús lesz a barátságunk. A barátja nem is tudott rólam. Már ez is rosszul esett, hogy elvileg legjobb barátja voltam, de annyival sem tisztelt meg hogy megismerhessem a barátját. Régen napi szinten beszéltünk, mindent megosztottunk egymással, ezután pedig már jó ha heti egyszer beszéltünk és havonta találkoztunk. Persze a kapcsolat 4 hónap után véget ért. Erről persze, hogy én értesültem először, hozzám fordult segítségért és én segítettem neki a legtöbbet, ápolgattam a lelkét. Utána viszont már én "zárkóztam be" felé mert eléggé fájt hogy csak akkor talált meg újra amikor már nem volt meg a pasija és amikor segítségre van szüksége. Ha barátok vagyunk, ne csak addig legyünk barátok amíg nem lesz valakije. Jóban vagyunk a mai napig, de a régi már nem lesz minden.